Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
520 éve halt meg Verrocchio, Leonardo mestere

520 éve halt meg Verrocchio, Leonardo mestere

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2008. 10. 05.
Legendás lények nyomában - Mitikus kalandjáték és kiállítás Budapesten
2025-09-18 09:54:48

Lépj be a mesék világába, ahol legendás lények várnak rád, és csak a bátorságoddal és furfangoddal

Péter Bence hazatér - a világsztár zongorista Budapesten mutatja be legújabb produkcióját
2025-09-16 08:30:00

Új műsorral, látványos színpadi megoldásokkal és egy titokzatos vendéggel tér vissza Budapestre a

Az identitás és természet határán – Leopold Bloom Díjjal ismerték el Dezső Tamás munkásságát
2025-09-16 07:00:00

Nyolcadik alkalommal adták át a Leopold Bloom Képzőművészeti Díjat, amelyet idén Dezső Tamás nyert el az

Az év egyik legjobban várt filmje tarolt a CineFesten
2025-09-15 12:00:00

Hétvégén ért véget a 21. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál, melyen Joachim Trier új alkotása

további bejegyzések a szerzőtől »

Ötszázhúsz éve, 1488. október 7-én halt meg Velencében Andrea del Verrocchio olasz festő, szobrász, a quattrocento nagy művésze.

1436-ban született Andrea del Cione néven Firenzében, Művésznevét ötvösmestere, Giuliano Verrocchio nyomán vette fel, szobrászatot Donatellónál tanult. Donatello 1466-ban bekövetkezett halála után a Mediciek udvari képzőművésze lett, képek és szobrok mellett ruhákat és díszfegyvereket is készített számukra, s a Medici-palota műgyűjteményének gondnokaként számos ókori római szobrot restaurált. 1480-ban Velencébe költözött, itt élt haláláig. Nála tanult Leonardo da Vinci és Raffaello későbbi mestere, Perugino, Botticelli művei is Verrocchio erős hatását mutatják.
 
Egyetlen hitelesen saját festménye a pistoiai székesegyház Medici-kápolnájának oltárképe, de ez és a Vasari nyomán neki tulajdonított Krisztus megkeresztelése is egyenetlen munka. Utóbbi egyik angyalát állítólag az ifjú Leonardo festette, s az angyal tökéletességét látva Andrea elhatározta, hogy nem nyúl többé ecsethez. Korai plasztikái közül az erőteljes ötvös stílusjegyeket viselő tábla ismert, amely a firenzei San Lorenzo templomban Cosimo Medici sírját jelöli, valamint a Pallazzo della Signoria számára készült bronz gyertyatartó.
1472-ben bízták meg Piero és Giovanni Medici síremlékének elkészítésével. A szarkofág színes márványból és porfírból készült, erőteljes kompozícióját bronz díszítőelemek hangsúlyozzák. Legkorábbi bronzszobrán, a kisméretű Dávidon az ifjú kezében tőrével, a hatalmas Góliát-fej felett állva kihívóan néz a világba; a szobor egy másolata a jeruzsálemi Dávid-tornyot díszíti. 

A Palazzo Vecchio udvarán lévő, spirális szerkezetű Delfines puttó fontos állomás a reneszánsz szobrászatban: minden oldalról egyenértékű látványt nyújt. Keresztelő Szent János lefejezését megjelenítő domborműve a firenzei dóm keresztelő kápolnájába készült, drámai csoportjai, s a vértanú és a hóhér kettősének gesztusai jól érzékeltetik a tragédiát. Legfontosabb firenzei műve az Or San Michele templom egyik külső fülkéjében lévő igen szuggesztív bronzszobor, a Krisztus és Szent Tamás. 

Velence 1483-ban bízta meg Bartolomeo Colleoni zsoldosvezér emlékművének megformázásával, a bronzszobor öntését és az utómunkálatokat már nem élte meg. Az ember és ló merész és lendületes együttese kánonná vált, a romantikáig minta maradt a lovas szobrok terén (Donatello Gattamelata emlékműve mellett). A ló és lovas ellentétes irányú mozdulata feszültséget teremt, s mégis összhangot fejez ki, az alkotás az egyéniség érzékeltetése mellett a condottiere típust fogalmazta meg. 

A budapesti Szépművészeti Múzeum Verrocchio több művét is őrzi. Terrakotta Fájdalmas Krisztusát 2003-ban restaurálták, s a köré szervezett kiállításon mutatták be a quattrocento szobrászatát. Verrocchio két domborművét Lorenzo Medici küldte Mátyás királynak, de a Nagy Sándort és Dáriust ábrázoló művek csak másolatban maradtak ránk. Hatásukra a király márványkutat rendelt a művésztől, ennek befejezését a halál akadályozta meg.

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Képző

Ajánlott bejegyzések:

  • Legendás lények nyomában - Mitikus kalandjáték és kiállítás Budapesten Legendás lények nyomában - Mitikus kalandjáték és kiállítás Budapesten
  • Taste of Transylvania 2026 – Székelyföld ízei a Skanzenben Taste of Transylvania 2026 – Székelyföld ízei a Skanzenben
  • Szohó mester utolsó teája: költői utazás a Meidzsi-kori Japánba Szohó mester utolsó teája: költői utazás a Meidzsi-kori Japánba
  • A varázsvilág újra életre kel: Harry Potter filmkoncert a Budafoki Dohnányi Zenekarral A varázsvilág újra életre kel: Harry Potter filmkoncert a Budafoki Dohnányi Zenekarral
  • Elindult a nyárzáró fesztivál: Szirmai Marci adta át az első SZIN-karszalagot Elindult a nyárzáró fesztivál: Szirmai Marci adta át az első SZIN-karszalagot

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr597833796

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard