Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
A Lili Marleen története

A Lili Marleen története

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2008. 10. 05.
„A zene mindenkié” – Rost Andrea zenei zarándoklata
2025-07-08 12:02:05

Mi történik, amikor egy világhírű operaénekesnő a koncerttermek helyett ott énekel, ahol a zene valóban

Baby Queen - Solére himnusza az újrakezdéshez
2025-07-07 16:00:00

Solére friss szerzemény egyszerre kacér és mélyen személyes, és olyan erőt sugároz, ami a legnehezebb

Tűvel írt történetek – Elismerések a legszebb magyar hímzéseknek
2025-07-07 10:54:24

Rekordszámú alkotással zajlott le a 2025-ös Kisjankó Bori Országos Hímzőpályázat. A legszebb kézimunkák

Magyar dallamok Japánban - A Cimbaliband sikere Oszakában
2025-07-03 18:13:45

A magyar népzene különleges hangzása, a cimbalom egyedisége és a Cimbaliband szenvedélye ragadta magával a

további bejegyzések a szerzőtől »

A 20. századi történelem egyik mitikus dalának, a Lili Marleennek a történetét dolgozta fel Rosa Sala Rose spanyol kutató A szerelem és a halál dala című könyvében. A tanulmánykötethez CD-t is mellékeltek, amelyen a dal különböző változatai hallhatók.

A Lili Marleent a második világháborúban harcoló mindkét fél katonái énekelték, tetszett Hitlernek is, aki állítólag azt mondta: "Ez a dal mindnyájukat túlél". John Steinbeck szerint pedig "ez volt a nácik egyetlen pozitív hozzájárulása a világhoz" 

A dal szövegét egy Hans Leip nevű fiatalember írta 1915-ben, aki egyesítette benne annak a két lánynak a nevét, akik tetszettek neki: Liliét, egy zöldséges lányáét és egy Marlene nevű ápolónőét. A könyv szerint Leip "jól megélt" a nácizmus idején. Művéhez később írt még két versszakot, amelyben a szerelme után sóvárgó katona már halott. Érdekes, hogy ez a két versszak a különböző verziókban nincs mindig benne. A megzenésítője, Norbert Schultze a náci párt tagja volt, "bombás Schultzénak" nevezték, mert előszeretettel komponált harci indulókat. Ő szerezte például a Rommel tábornok vezette Afrika Korps indulójának zenéjét is. 

Ismét csak a legenda szerint a Lili Marleent Schultze az 1938-as "kristályéjszakán" improvizálta zongorán. Realistább változat, hogy egy fogkrém-reklám zenéjét koppintotta le hozzá.
A dal egy 1939-ben kiadott lemez B-oldalán jelent meg először, Lale Andersen előadásában, és csak 700 példány fogyott belőle. Akkor lett igazán ismert, amikor a Radio Belgrad német katonai adó sugározni kezdte a frontokra. A katonák tömegesen kérték és akkor született meg a mítosza. A német hatóságokat nyugtalanította a jelenség, mivel a dal a fájdalomról és a halálról szól, így nem volt optimistának mondható. Igaz, a katonáknak a két utolsó versszak tetszett a legjobban, és azok a hősi halált dicsőítették. 


A könyv dokumentálja, hogy a dal körül kemény propagandaháború bontakozott ki. A szövetségesek, mivel tudták, hogy az ő katonáiknak is tetszik, igyekeztek kisajátítani. A dal 1943-ban globalizálódott, akkor kezdte Marlene Dietrich énekelni az amerikai hadsereg katonáinak. Érdeme, hogy megfosztotta induló jellegétől, "nácitalanította", szentimentális dallá változtatta, amelyben a harmonika váltotta fel a trombitát - írta a Corriere della Sera című olasz napilap.

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Lavór

Ajánlott bejegyzések:

  • A Nagyvárosi bujdosó emléke – 71 éve született Kissferi A Nagyvárosi bujdosó emléke – 71 éve született Kissferi
  • Magyar tehetségek is a reflektorfényben a Bartók Világversenyen Magyar tehetségek is a reflektorfényben a Bartók Világversenyen
  • Benson Boone letarolja a nyarat – itt az új album és videóklip Benson Boone letarolja a nyarat – itt az új album és videóklip
  • A lélek hangja Harlem szívéből – Motown klasszikusokkal tér vissza a gospelkórus A lélek hangja Harlem szívéből – Motown klasszikusokkal tér vissza a gospelkórus
  • A sztárok fotósa, a város fia – Szipál Márton előtt tiszteleg Debrecen A sztárok fotósa, a város fia – Szipál Márton előtt tiszteleg Debrecen

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr657833800

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard