A füstfelhő, amely körbelengte Joan Crawford szépségét vagy Gary Cooper pimaszságát, reklámfogás volt, amelyet jól megfizettek a színészeknek, a mozi hozzájárulása volt ahhoz, hogy a cigaretta körül kialakuljon az elegancia, a könnyedség képzete.
Hollywood népszerűségének felhasználásában a legügyesebb a dohányipar volt. A kutatók felfedezték, hogy 1930 és 1950 között minden jelentősebb színész kapott pénzt cigarettamárkák reklámozásáért.
A "szponzorok" élén a Lucky Strike állt. Róla került elő a legteljesebb dokumentum: lista kifizetésekről nevekkel és tarifákkal. A cég 1937-38-ban 3,2 millió dollárt adott ki erre a célra. A legjobban fizetettek Cooperen és Crawfordon kívül Clark Gable, Myrna Loy és Spencer Tracy voltak. Ők 10 ezer dollárt zsebeltek be évente azért, hogy a közönséget rászoktassák a füstöléssel szembeni toleranciára. Kevesebbet kaptak azok, akik még csak elindultak a siker útján, mint Henry Fonda (3 ezer dollár), Fred McMurray (6 ezer dollár) vagy már hanyatló korszakukat élték, mint Gloria Swanson, aki 1500 dollárt kapott.
A kutatók kimutatták, hogy annak a kampánynak a hatásai még ma is élnek. Az utóbbi években megjelent filmek 65 százalékában vannak "füstölős" jelenetek.
A Disney 2007-ben kidolgozott egy önszabályozási kódexet, amely szerint egyetlen filmjében sem enged dohányzást. Hasonló döntést hozott a hat legnagyobb stúdió, de csak a 13 éven aluliaknak szóló filmeket illetően.
Az öncenzúrával a Tobacco Control sokkal drasztikusabb követelését akarták megelőzni. A liga a dohányzást a szexszel és az erőszakkal egyenlő módon akarja kezelni, vagyis meg akarja tiltani a dohányzós filmeket a 18 éven aluliaknak. A Philip Morrist dicséri, hogy maga indított el egy reklámkampányt, amelyben lebeszéli a film világát cigarettáinak használatáról.
