A budapesti Szépművészeti Múzeum grafikai gyűjteményének németalföldi anyagából nagy érdeklÅ‘dés mellett nyÃlt szerda este kiállÃtás a párizsi Louvre-ban.
A XVI. századi németalföldi rajzokból a nyolcvanas években volt egy kiállÃtás Washingtonban, de Európában még soha, Ãgy a Louvre négy termében, részletes magyarázatokkal ellátott 79 alkotásból összeállÃtott tárlat igazi művészeti kuriózumot kÃnál - mondta az MTI-nek a kiállÃtás kurátora, Gerszi Teréz művészettörténész, a Szépművészeti Múzeum Grafikai Gyűjteményének korábbi vezetÅ‘je.
A tárlat a németalföldi művészeti törekvésekről ad keresztmetszetet a legfőbb mesterek művein keresztül változatos tematikával: bibliai, történeti, mitológiai, allegorikus rajzokkal és tájképábrázolásokkal ismerteti meg az érdeklődőket.
A kiállÃtás rajzai öt csoportba rendezve mutatják be a korszak művészi átalakulását: a hollandok (Maarten van Heemskerck, Jan Vermeyen) után a második teremben a flamandok (Barend van Orley, Michiel Coxcie, Frans Floris) kaptak helyet, akiket az új művészi ideál és forma kialakÃtásában az olasz reneszánsz és a manierista mesterek ihlettek.
Külön teremben láthatóak azon alkotók művei (Jan Brueghel, Jacques Savery, Hans Bol), akik Pieter Brueghel új, a valóságot felidéző tájábrázolásainak követői. A negyedik nagy csoportot alkotják a prágai "rudolfinus" művészetet képviselő németalföldi mesterek, akik II. Rudolf német-római császár és cseh király udvarában alkottak. A holland késő manieristákat bemutató ötödik részben a Haarlemben, Amszterdamban, Utrechtben 1600 körül alkotó mesterek (Hendrick Goltzius, Abraham Bloemaert, Karel van Mander) művei láthatóak.
A Szépművészeti Múzeum Grafikai Gyűjteményében csaknem 10 ezer rajzot Å‘riznek. Ebben az olasz rész a leggazdagabb, de a XVI. századi németalföldi művészet értékes sorozata az egyik legteljesebb, amely a XIX. századi magyar gyűjtÅ‘k, köztük elsÅ‘sorban Esterházy Miklós kifinomult ÃzlésérÅ‘l tanúskodik. II. Miklós herceg a XIX. század elején az egyik legjelentÅ‘sebb műgyűjteménnyel rendelkezett Európában, amelyet kismartoni kastélyából 1814-ben bécsi palotájába szállÃtott. A gyűjtemény - amelyet 1870-ben felvásárolt a magyar állam - késÅ‘bb a budapesti Szépművészeti Múzeum gyűjteményének alapjává vált.
Gerszi Teréz elmondta: a francia-magyar együttműködés Prágában kezdÅ‘dött, ahol a magyar gyűjteménybÅ‘l összeállÃtott kiállÃtáson a Louvre egyik kurátora beleszeretett a rudolfinus tájképekbe, amelyek igazi ritkaságot jelentenek még a szakmának is, és eldöntötte: bemutatja Å‘ket Párizsban. ElsÅ‘ állomásaként a Louvre rajzaiból az év elején nyÃlt kiállÃtás a Szépművészeti Múzeumban. A szépség vonalai cÃmű tárlaton bemutatott francia remekművekre több mint 40 ezer látogató volt kÃváncsi Budapesten.
A Reneszánsz és manierizmus Németalföldön cÃmű kiállÃtás január 12-ig tekinthetÅ‘ meg Párizsban.
