A budapesti Szépművészeti Múzeum grafikai gyűjteményének németalföldi anyagából nagy érdeklődés mellett nyílt szerda este kiállítás a párizsi Louvre-ban.
A XVI. századi németalföldi rajzokból a nyolcvanas években volt egy kiállítás Washingtonban, de Európában még soha, így a Louvre négy termében, részletes magyarázatokkal ellátott 79 alkotásból összeállított tárlat igazi művészeti kuriózumot kínál - mondta az MTI-nek a kiállítás kurátora, Gerszi Teréz művészettörténész, a Szépművészeti Múzeum Grafikai Gyűjteményének korábbi vezetője.
A tárlat a németalföldi művészeti törekvésekről ad keresztmetszetet a legfőbb mesterek művein keresztül változatos tematikával: bibliai, történeti, mitológiai, allegorikus rajzokkal és tájképábrázolásokkal ismerteti meg az érdeklődőket.
A kiállítás rajzai öt csoportba rendezve mutatják be a korszak művészi átalakulását: a hollandok (Maarten van Heemskerck, Jan Vermeyen) után a második teremben a flamandok (Barend van Orley, Michiel Coxcie, Frans Floris) kaptak helyet, akiket az új művészi ideál és forma kialakításában az olasz reneszánsz és a manierista mesterek ihlettek.
Külön teremben láthatóak azon alkotók művei (Jan Brueghel, Jacques Savery, Hans Bol), akik Pieter Brueghel új, a valóságot felidéző tájábrázolásainak követői. A negyedik nagy csoportot alkotják a prágai "rudolfinus" művészetet képviselő németalföldi mesterek, akik II. Rudolf német-római császár és cseh király udvarában alkottak. A holland késő manieristákat bemutató ötödik részben a Haarlemben, Amszterdamban, Utrechtben 1600 körül alkotó mesterek (Hendrick Goltzius, Abraham Bloemaert, Karel van Mander) művei láthatóak.
A Szépművészeti Múzeum Grafikai Gyűjteményében csaknem 10 ezer rajzot őriznek. Ebben az olasz rész a leggazdagabb, de a XVI. századi németalföldi művészet értékes sorozata az egyik legteljesebb, amely a XIX. századi magyar gyűjtők, köztük elsősorban Esterházy Miklós kifinomult ízléséről tanúskodik. II. Miklós herceg a XIX. század elején az egyik legjelentősebb műgyűjteménnyel rendelkezett Európában, amelyet kismartoni kastélyából 1814-ben bécsi palotájába szállított. A gyűjtemény - amelyet 1870-ben felvásárolt a magyar állam - később a budapesti Szépművészeti Múzeum gyűjteményének alapjává vált.
Gerszi Teréz elmondta: a francia-magyar együttműködés Prágában kezdődött, ahol a magyar gyűjteményből összeállított kiállításon a Louvre egyik kurátora beleszeretett a rudolfinus tájképekbe, amelyek igazi ritkaságot jelentenek még a szakmának is, és eldöntötte: bemutatja őket Párizsban. Első állomásaként a Louvre rajzaiból az év elején nyílt kiállítás a Szépművészeti Múzeumban. A szépség vonalai című tárlaton bemutatott francia remekművekre több mint 40 ezer látogató volt kíváncsi Budapesten.
A Reneszánsz és manierizmus Németalföldön című kiállítás január 12-ig tekinthető meg Párizsban.
