A Beatles körülbelül annyira képviselte a hatvanas évek brit ifjúságának érdekeit, mint a Spice Girls lánybanda a kilencvenes évek fiatalságáét - legalábbis a cambridge-i egyetem egyik történésze szerint, aki csütörtökön megjelent társadalomkritikai művében igyekszik mítosznak beállítani a hatvanas évtized ifjúsági forradalmáról kialakult általános nézetet.

David Fowler, "A modern kori Nagy-Britannia ifjúsági kultúrája" című tanulmány szerzője szerint egyszerűen nem felel meg a valóságnak az a sokszor leírt tétel, hogy a Beatles annak idején az ifjúság kulturális mozgalmának első sorában haladt.

- Fiatal kapitalisták voltak, akik nem kifejlesztették, hanem kihasználták az ifjúsági kultúrát, a rajongói imádat, az ész nélküli sikoltozás és a passzív tizenéves fogyasztó volt a fontos - fogalmazza meg véleményét az együttes szerepéről a cambridge-i történész.
Fowler szerint a brit fiatalok a 20-as, 30-as években közelebb jártak ahhoz, hogy valódi ifjúsági tömegkultúrát teremtsenek, mint a 60-as években.
A csütörtöki The Timesnak a szerző kifejtette: gyakori tézis, hogy az ifjúsági kultúra az 1960-as évtizedben "robbant", ám sok tekintetben éppen ez volt az az időszak, amikor az egész ideál szétesésnek indult. A kor ifjúsági kultúrájának több köze volt a marketinghez és a fogyasztáshoz, mint a fiatalság új életformájának megteremtésére tett, a 30-as évekbelihez hasonló, valós kísérlethez.

Fowler szerint a Beatlest és a Rolling Stonest annak idején a régi rend ellenpontjaként igyekeztek eladni, de tulajdonképpen az ő életmódjuk is "meglehetősen hagyományos volt ... mindössze annyi történt, hogy ők is akkor voltak fiatalok".