Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Majomembert akart alkotni a biológus

Majomembert akart alkotni a biológus

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2008. 10. 12.
Fonós lemez lett az Év Jazz albuma
2026-01-09 14:38:41

Az Év jazz albuma elismerést kapta a jazz.hu szavazóitól a Juhász Gábor Trió feat. Holló Aurél: Stories From

A Hegedű Ünnepe: Három napos Fesztivál egy januári hétvégén
2026-01-06 13:34:34

Koncertkavalkád és ikonikus művek magyar hegedűművészek kiválóságainak előadásában – 2026-ban első

Triolina Folk és Női vonások koncert Sukorón
2025-12-16 19:45:27

Különleges és felemelő élményben lehet része azoknak, akik december 20-án Sukoróra látogatnak. Az utolsó

A balkáni örömzene ünnepe Budapesten
2025-12-05 15:57:41

A MOMkult Színházterme november 25-én ismét olyan energiákkal telt meg, amelyek ritkán tapasztalhatók

további bejegyzések a szerzőtől »

Egy szovjet-orosz biológus-zoológus meg akarta alkotni a majomembert. Alexander Etkind, a cambridge-i egyetem orosz származású történész professzora egy szaklapban számolt be az Ilja Ivanov hajmeresztő kísérleteiről folytatott kutatásainak eredményeiről.

A múlt század első felében tevékenykedő Ivanov, akit a nyugati sajtó "vörös Frankensteinnek" nevezett, a maga korában a mesterséges megtermékenyítés talán legnagyobb szakértője volt - csak sajnos átlépett egy határt az utópia irányába. Meg akarta ténylegesen alkotni a majomembert. Kutatásait a Kreml csillagászati összegekkel támogatta, de tervei csődöt mondtak. 1990-ben Mihail Gorbacsov szovjet elnök a kutatók rendelkezésére bocsátotta az archívumokban elfekvő dokumentumokat és az igazság kezdett felszínre kerülni - írta a Corriere della Sera című olasz napilap.

Ivanov a mesterséges megtermékenyítéssel előállított hibrid majomemberrel kapcsolatos elképzeléseit 1910-ben egy Grazban megtartott nemzetközi zoológiai kongresszuson ismertette először. A kollégák puszta elméletnek hihették, mert nem tudták, hogy a kísérletezés hamarosan elkezdődik. 1926-ban a tudós szovjet pénzzel és a párizsi Pasteur intézet áldásával elutazott Kindiába, az intézet Francia Guineai kísérleti állomására, ahol emberi spermával (állítólag a sajátjával is) megtermékenyített három csimpánzt.

A kísérleti állatok és a másik tucat, amelyet a Szovjetunióban akartak felhasználni, a hosszú hajóúton elpusztult, még mielőtt a szuhumi kísérleti intézetbe értek volna. A boncolás megállapította, hogy a három közül egyik sem maradt terhes. Ivanov ekkor új módszert próbált bevezetni. Nőket akart majomspermával megtermékenyíteni. Talált is erre a célra öt önkéntes nőt, de programját nem tudta befejezni, mert más szelek kezdtek fújni: letartóztatták kémkedés vádjával és 5 évi lágerfogságra ítélték.

Az ítéletet hat hónap után Alma Ata-i száműzetésre változtatták. Ott halt meg 1932-ben. Nekrológját a Nobel-díjas Ivan Pavlov írta, akinek Ivanov a tanítványa volt.

Etkind kutatásai során arra keresett választ, hogy miért támogatja a Szovjetunió az elképesztő tervet. A dokumentumokból az derül ki, hogy a sikerét a materializmus és az ateizmus végleges győzelmének tekintették volna. A kísérleteket a tengerentúlon is sokan támogatták, egy ateista társaság például kész volt 100 ezer dollárt összegyűjteni neki. Az eredmények a szovjet tudomány fölényét is bizonyították volna. Etkind szerint a harmadik ok lehetett az az ábránd, hogy "tudományos eszközök" segítségével megszülethetett volna az új szocialista ember, a mintapolgár, a legyőzhetetlen katona.

Érdekes adalék: Ivanovval párhuzamosan Szergej Voronov, a francia orvosi kollégium tagja tervet dolgozott ki arra vonatkozóan, hogy fiatalítás céljából csimpánzok szexuális mirigyeit ülteti be éltesebb korú emberekbe. A szovjet elit köreiben állítólag lett is volna rá igény.

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Állatvilág Lavór Rejtélyek

Ajánlott bejegyzések:

  • Fonós lemez lett az Év Jazz albuma Fonós lemez lett az Év Jazz albuma
  • Határtalanul a Fitos Dezső Társulattal Határtalanul a Fitos Dezső Társulattal
  • Dongó a Zeneakadémián Dongó a Zeneakadémián
  • Krasznahorkai László Nobel-díjas író világa Szentendrén – október végéig látható a Minduntalan kiállítás Krasznahorkai László Nobel-díjas író világa Szentendrén – október végéig látható a Minduntalan kiállítás
  • Ahol a mesék ma is megszólalnak Ahol a mesék ma is megszólalnak

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr507834062

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard