Milan Kundera vagy feljelentette fiatal korában a kommunista állambiztonságnak egyik egyetemi kollégiumi lakótársnője barátját, aki a nyugati hírszerzés számára dolgozott, vagy nem. Az érintett fiatalember 14 évet ült a kommunista rendszer börtöneiben. Kundera határozottan tagadta és csalásnak minősítette a hírt.

A jelenleg Franciaországban élő író fiatalságának ezen, eddig ismeretlen epizódjáról a Respekt című liberális cseh hetilap ír hétfőn megjelent legújabb kiadásában. A nyugati hírszerző központoknak dolgozó fiatalember, a volt katonai pilóta Miroslav Dvorácek a prágai színművészeti főiskola (FAMU) kollégiumában látogatta meg barátnőjét. 

"Nagyon valószínű, hogy Milan Kundera feljelentése alapján tartóztatták le. Halálbüntetés fenyegette, de végül is 22 évet kapott, amiből 14-et le is ült" - mondta a közszolgálati Cseh Televíziónak Vojtech Ripka, a Nemzeti Emlékezet Intézetének történésze.
"Hazugság. Ezt az embert egyáltalán nem ismertem" - jelentette ki az író a CTK hírügynökségnek telefonon adott interjúban. Úgy véli, hogy az ügyet napvilágra hozó cseh történészek és a hetilap le akarják őt járatni.
Az 1950-ben történt eset dokumentumait a Nemzeti Emlékezet Intézetének egyik történésze találta meg az egykori Állambiztonsági Hivatal (STB) levéltárában. 

Dvorácek, aki jelenleg Svédországban él, eddig úgy vélte, hogy ez a volt barátnője árulta el, akinél akkoriban a kofferét is otthagyta.
"Nincs jelentősége annak, hogy Milan Kundera jelentette fel a férjemet az ötvenes években" - mondta hétfőn a Svédországban élő Dvorácek felesége. "Tudta, hogy feljelentették, ma már nem fontos számára, ki tette" - fűzte hozzá. Megjegyezte: nem lepődtek meg azon, hogy Kundera belekeveredett az ügybe. 

"Az ötvenes években sokan fanatikus hívei voltak a kommunista rezsimnek az akkori hírességek közül" - mondta Dvorácek felesége. "Kundera jó író, de sohasem voltak illúzióm emberi alkatát illetően" - tette hozzá. Kundera mindenesetre sohasem kereste meg később Dvoráceket, hogy bocsánatot kérjen tőle - tűnt ki a feleség szavaiból.
Dvorácek 1949-ben szökött át az akkori Nyugat-Németországba. A müncheni menekülttáborban beszervezte egy amerikaiak által pénzelt hírszerzőszolgálat. 1950-ben visszaküldték Csehszlovákiába azzal a megbízással, hogy igyekezzen megnyerni a csehszlovák vegyipar egyik nagyüzemének igazgatóját a Nyugattal való együttműködésnek. Prágában találkozott egy korábbi nőismerősével, bizonyos Iva Militkával, és az ő kollégiumi lakószobájában hagyta a bőröndjét, amíg szállást talál magának. Amikor visszatért bőröndjéért, már vártak rá az állambiztonsági szolgálat (StB) nyomozói. Ő azt gondolta, hogy Militka jelentette fel, a Respekt közlése szerint azonban Kundera. (Kundera a Prágai Filmakadémián tanult akkoriban, és ugyanabban kollégiumban lakott, ahol Militka.) A folyóirat a prágai VI. kerületi rendőrség egy 1950. március 14-i dokumentumára hivatkozik. 

A dokumentum rögzíti, hogy Kundera tett bejelentést a rendőrségen Dvorácek felbukkanásáról, és ő közölte, mikor megy vissza a "körözött személy" bőröndjéért a kollégiumba. A szóban forgó dokumentum nemrégiben került ki a volt cseh titkosszolgálatok levéltárából.
Milan Kundera a drámaíró és volt államfő Václav Havellel együtt ma a legismertebb csehek közé számít a világban. A hetvenes évek közepén hagyta el a szocialista Csehszlovákiát, és Nyugatra menekült. 1979-ben elvették csehszlovák állampolgárságát, de két évvel később megkapta a francia állampolgárságot. Azóta tartósan Párizsban él. Az 1989-es rendszerváltás után kizárólag csak inkognitóban látogatott Csehországba. Sem mai életét, sem múltját nem kommentálja, s cseh újságírókkal egyáltalán nem kommunikál. A Respekt kérését, hogy szólaljon meg a most nyilvánosságra került esetben, szintén elutasította. 

Irodalmi kritikusok értékelése szerint a "besúgásnak", a "feljelentésnek" nagy szerepe van Kundera műveiben. "Nagyon valószínű, hogy múltjának ez az eddig ismeretlen epizódja újabb kulcsot fog jelenteni művei megértéséhez és interpretációjához" - véli Michaela Becková, cseh irodalomkritikus.
Kundera apja az ötvenes években a brünni zeneművészeti főiskola rektora volt. 

Életút
Első, "sztálinista" stílusban írt verseskötete 1953-ban jelent meg; 1963-ban Klement Gottwald-díjat kapott. Tagja volt a kommunista pártnak, de a hatvanas évek végén korábbi munkásságát elvetette. Az 1967-ben megjelent Tréfa a II. világháború utáni cseh irodalom egyik oszlopos műve, s több tucatnyi nyelvre - köztük magyarra is - lefordították. Az 1968-as prágai tavasz idején tanúsított magatartásáért 1970-ben elveszítette a munkahelyét, kizárták a pártból, s 1975-ben Franciaországba emigrált. Új hazájában már csak franciául ír, de ott is hírnevet és elismerést szerzett magának.