"Magas hegyek között, hol a tenger hupikék, ott laknak ők, a törpikék" - immár ötven éve. Az első törpöket Pierre Culliford, alias Peyo jóvoltából 1958. október 23-án ismerhette meg a nagyvilág, ekkor még képregény formájában.
A képregény-művészet fellegvárának számító Belgiumban azonban nem volt könnyű dolga a hamarosan már Peyo néven rajzoló Cullifordnak. A hírnév végül a Le Journal de Spirou című lapnál talált rá, Janó és Bibice megalkotásával. Janóék mellett a mester először pusztán kiegészítő szerepet szánt a hupikék törpikéknek, az olvasóközönség ízlése azonban közbeszólt. Így lettek az 1958-ban született fehér sapkás, fehér gatyós törpikékből főszereplők - és világhírességek.
Az első önálló törpsztori 1959-ben látott napvilágot, benne sok-sok apró (egészen pontosan két és fél almányi magas) törppel. Eredetileg 99 törp élt Aprajafalván a híres gombaházakban, az évek folyamán azonban újabb tagokkal bővült a törpcsalád. A kis törpök nagyon is emberi tulajdonságokkal bírnak, nevük természetükre vagy éppen tevékenységükre utal. A falu élén az öregnél is öregebb, piros nadrágban és tökfödőben pompázó Törppapa áll, természetesen ő a legbölcsebb törp mind közül. "Fiai", Okoska, Ügyi, Ügyifogyi, Törperős, Hami, Törppojáca, Lusti, Tréfi és a többiek különböző kalandokba keverednek, amelyből rendszeresen Törppapa menti ki őket.
A faluban egyetlen egy leányzó él, Törpilláról azonban tudni kell, hogy őt a gonosz varázsló, Hókuszpók teremtette. Aprajafalván akad egy csecsemő törp is, mindenki kedvence, Törppicur.
"A törpök élete azonban nem csak játék és mese!" Számos segítőjük mellett ellenségük is akad bőven. Elég csak Hókuszpókot és kissé szakadt macskáját, Sziamiaút említeni. Hókuszpók legfőbb célja, hogy törppörköltet aprítson Törppapából és brigádjából, ám rendre felsül varázslataival.
A törpikék kalandjai természetesen a képernyőt is meghódították. Már 1965-ben animációs film készült belőlük. Az igazi világsikert a Hanna-Barbera produkció színre lépése hozta meg 1981-ben, azóta a törpikék mintegy ötven nyelven hódítanak, magyarul olyan színészek szólaltatták meg őket, mint Sinkovits Imre, Tolnay Klári, Cseke Péter, Szeredney Béla és Götz Anna. Hókuszpók törppörkölt utáni vágyának Haumann Péter adott hangot, Sziamiaúként pedig Harsányi Gábort hallhatták a gyerekek.
A hupikék manók körül hatalmas rajongótáborok alakultak ki, ezért illik nagyon is komolyan venni őket. Így tett a Der Spiegel című német politikai magazin is, amely nemrégiben komoly elemzést szentelt a törpikék társadalmának leírására, benne Karl Marxhoz hasonlítva a jó öreg Törppapát.
