Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
I like you Wanja! I really like you!

I like you Wanja! I really like you!

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2008. 10. 23.
A nyár ritmusai a BJC-ben
2025-07-02 08:17:33

A Budapest Jazz Club nyáron is gondoskodik arról, hogy a jazzrajongók ne maradjanak élmények nélkül.

Családi titkok, közéleti drámák – A Pulszky-levelezés feltárja a múltat
2025-07-01 11:56:45

A Pulszky család 1867 és 1911 között íródott 331 levele nem csupán személyes vallomásokat és meghitt

Macifröccs-himnusz született: BÖBE és NEON LEON közös dala hódítja meg a nyarat
2025-06-30 11:54:28

A málnás fröccs frissítő élményét idézi meg a „Buborékok” című dal, amely az Artisjus Songbook Camp

A Nagyvárosi bujdosó emléke – 71 éve született Kissferi
2025-06-29 16:21:51

Kiss Ferenc zeneszerzőként, énekmondóként és népzenegyűjtőként egész életében a hagyományt szolgálta

további bejegyzések a szerzőtől »

Mert szeretjük Ványát, szeretjük Csehovot, a klasszikus darabokat, szeretjük az átgondolt előadásokat, a jó színészeket, az intelligens rendezést. Szeretjük azt is, ha határon túli, méltán híres és számos díjjal kitüntetett produkciókat láthat a budapesti közönség.

Really szerettük tehát a Kolozsvári Állami Magyar Színház vendégjátékát, Andrei ªerban Ványa-rendezését, ami a klasszikus szöveget alapul véve „hagyományos” színház, erőltetett interaktivitás és performansz-betétek, a szöveg jelentősebb átirata, a látványvilág, így a jelmezek modernizálása nélkül, ám ötletes térkezeléssel. ªerban a teljes színpad használatán túl az egész nézőtérre terjeszti ki az előadást: nemcsak a nézők üres széksorait tartoznak ebbe bele, karzattal, páholyokkal együtt, hanem a négy oldalról egész a mennyezetig futó létrákkal és csirkeketrec oszlopokkal körülvett színpad háromdimenziós egésze is. Ennek közepébe zárja be a „külső keretből” átültetett közönséget, jelen/létünkre szabva az egyre szűkülő csehovi életteret. Ebben a kilátástalanul tágas, sötét tónusú szűkösségben szabadulnak fel az egymást lélektanilag hiteles ritmusban váltó dialógusok és monológok hordozta indulatok, érzelmek a középső kert esőáztatta saráig juttatva minden szereplőt. Ez a kert, annak „művelése”, a munka maga, csak néhány bizonytalanul őszinte pillanat erejéig nyújt mindent feledtető életcélt és -teret, enyhet adó megtisztulást.


Az alaposan kidolgozott motivációhálón, kibontott jellemrajzokon, összejátszó metaforákon, visszatérő motívumokon látszik az anyaggal való munka, a közös olvasás, értelmezés, a szerepek mindegyikéért megdolgoztak a színészek. Minden figura tág érzelmi skálán mozog, az elvágyódás, tehetetlenség, menthetetlenség állapota a szamovárból fogyasztott tea vagy az üvegből meghúzott vodka és bor után egész más formát ölt bennük kontrollált önmagukhoz képest, és felvillantja a figurákban mélyen lakozó, tudott illetve tudni nem akart ellentmondásokat.
Az 1792-ben alapított Kolozsvári Állami Magyar Színház a legrégebbi hivatásos magyar színtársulat. Jelenleg repertoár-színházként működik a Román Kulturális és Vallásügyi Minisztérium fenntartásában. Az előadások jelentős részét a román közönség szinkronfordítással tekintheti meg.
A színház legjelentősebb eseményeihez olyan színházi szakemberek, igazgatók és rendezők neve fűződik, akiknek nemcsak a hazai, magyar nyelvű, de a nemzetközi színházi életben is meghatározó szerepük volt. 1990-től igazgatója Tompa Gábor rendező, akinek vezetése alatt a színház folytatja a Harag György által is felkarolt műsorpolitikát. A színház társulatában több generáció művészei dolgoznak együtt a hazai és nemzetközi színházi élet jelentős rendezőivel. Az utóbbi tizenhét év a jelentős hazai és nemzetközi sikereket hozott a színháznak, amely 2008 áprilisa óta az Európai Színházi Unió (UTE) tagszínháza.
Asztrov gúnyos megjegyzései és tudományos előadásai, Jelena hidegfejű kérdései és unott magakelletése, Szerebjakov öntömjénezése és üzleti tervei, Szonya reményteli várakozása és reményvesztett lamentálása sorra közvetlen a közönségnek szegeződnek; ha lenne éles töltény Ványa pisztolyában, a néző füle mellett süvítenének el a golyók, mint ahogy a székek között is minden további nélkül átvágnak a feldúlt vagy éppen a többiekre és az emberi jellem általános vonásaira reflektáló szereplők.

A néző így négy fal közé zárva ugyanúgy részese a „falusi élet” közösségének és szemlélője a szétesés állandósulni látszó folyamatának, mint az „érintettek” maguk: legyen szó szerelemről, gazdaságról, tudományról, mindenki ugyanazokat a köröket futja a változatlan környezetben. Ezen sem a hazaérkezők, a németet, angolt és néha franciát keverő unott Jelena és cinikus férje, Szerebjakov, sem a részegen krétával női ciciket rajzoló Asztrov, sem a mackósan tisztafejű és önérzetes Ványa, sem a gyermeki naivitással kezét tördelő Szonya, sem az úri hölgyet mímelő nagymama, és a józan beletörődéssel kommentáló, tyúkokat etető cseléd sem képes változtatni, ki tudja hányadszorra járva végig a belül már oly sokszor megtett köröket. Mintha az amúgy élő bezárt szárnyasokhoz hasonlóan mindenki egy ketrecben mozogna, illetőleg hely hiányában várakozna, hogy végül könnyek helyett esőáztatva búcsúzzon a változás lehetőségétől, az elutazó látogatóktól, valamint Asztrovtól, aki némán utasítja vissza a párás szemüvegű Szonya által felé nyújtott kapukulcsot.


A jelenetek dramaturgiája, egymásutánja ugyanolyan átgondoltsággal van megszerkesztve, mint a tér és a koreográfia – nem találni hibát a kompozícióban és koncepcióban, mint ahogy a Nemzeti mennyezetéről lassan leereszkedő majd visszahúzódó csillár artisztikus és törékeny, mégis súlyos szimbólumában sem.

Ennek ellenére vagy éppen ezért megfordul az ember fejében, hogy hogyan működhet, milyen lehet az előadás, ahol a tér maga ennyire fontos szereplő, az eredeti helyszínen? Több vajon a sár és a szélsőség? Több az ellentmondás és a nyitott kérdés? Marad több a lassan meginduló, ám vastapsba foglalt elismerésnél? Annál, hogy „really”?

Kolozsvári Állami Magyar Színház
A.P. Csehov: Ványa bácsi – jelenetek a falusi életből
R: Andrei ªerban
SZ: Bíró József, Kézdi Imola/Györgyjakab Enikő, Pethő Anikó/Péter Hilda, Kató Emőke/Csutak Réka, Hatházi András, Bogdán Zsolt, Orbán Attila/Sinkó Ferenc,Varga Csilla / Albert Csilla
Bemutató: 2007. október 3., 3 óra 10 perc, egy szünettel
Az előadás elnyerte a 2007-es év Legjobb Előadás, Legjobb Rendező (Andrei ªerban) és Legjobb Férfi Alakítás (Hatházi András) UNITER (Román Színházi Szövetség) díját, illetve a Színházi Kritikusok Céhe a 2007/08-as évad legjobb előadásának járó elismerését is.
Az előadás vendégjátékként látható még:
október 23-án a Nemzeti Színházban
október 31-én az Odeon Színházban.

További információ itt.

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Színház

Ajánlott bejegyzések:

  • Színház, zene, természet: összművészeti ünnep a Dunakanyar szívében Színház, zene, természet: összművészeti ünnep a Dunakanyar szívében
  • Jókai Mór és a múzeumok varázslatos éjszakája Jókai Mór és a múzeumok varázslatos éjszakája
  • Két jubileum – egy rendhagyó évad! Két jubileum – egy rendhagyó évad!
  • Szabad ég, szabad gondolat, szabad élmény – Nyári színház a Városmajorban Szabad ég, szabad gondolat, szabad élmény – Nyári színház a Városmajorban
  • Forradalmi színházi esttel nyitott az újonnan alakult Erkel Színház Forradalmi színházi esttel nyitott az újonnan alakult Erkel Színház

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr367834508

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard