Snétberger Ferenc és Markus Stockhausen november 11-én lépnek fel a Zeneakadémián, ahol a Streams című lemezt mutatják be.
Snétberger Ferenc , "zenei kozmopolita" (Die Welt), magyar zenészcsalád sarja. Már gyermekként tanult gitározni édesapjától, aki egyben első nagy példaképe is volt. Kezdetben a brazil zene, a jazz és Django Reinhardt gyakoroltak rá hatást. Tizenévesként klasszikus, majd jazzgitárt tanult a Bartók Béla Konzervatóriumban. Snétberger a kortárs gitárzene egyik legegyénibb képviselője - különleges, határokat nem ismerő virtuóz. 2002-ben szülővárosában, Salgótarjánban díszpolgárrá avatták, két évvel később a Magyar Köztársaság Érdemrendjével tüntették ki, 2005-ben pedig Liszt Ferenc-díjat kapott Budapesten.Markus Stockhausen , "egyedülálló trombitaművész" (The Times), korunk legsokoldalúbb zenészeinek egyike. A Kölni Zeneművészeti Főiskolán hallgatója volt, és mind a jazz, mind a kortárs, mind pedig a klasszikus zene területén egyformán otthon van. 25 éve dolgozik együtt intenzíven édesapjával, a zeneszerző Karlheinz Stockhausennel, aki számos művet írt számára. Markus
Snétberger és Stockhausen a 90-es évek óta játszanak együtt, és első duett-felvételeiket Ferenc „For My People” című albumán mutatták be.
Azóta is tovább dolgoznak teljesen egyedi stílusú duett-improvizációikon – tele dallamos találékonysággal, izgalmas ritmusokkal, klasszikus vonásokkal, technikai merészséggel és szilaj sziporkázással. Snétberger így nyilatkozott erről: "Markus olyasmiket hoz ki belőlem, amiket egyébként soha nem játszom. A kommunikációnak ez a közvetlen fajtája valami egészen rendkívüli." Stockhausen kiegészíti: "Mi így dolgozunk: ötletek, morfondírozgatás, lejegyzés. Közös folyamat, teljesen egyedi stílus. Eddigi életünk és az általunk kedvelt dolgok különbözőek – és ez így mégis kitűnően működik." A „Streams“ CD-n található számok többsége tisztán kirajzolódó témákra vagy régebbi darabokra épül. "Hagyunk magunknak időt arra, hogy meghallgassuk egymást. Mindkettőnkre jellemző egy bizonyos szintű melankólia, így sok mindent hasonlóan érzünk", mondja Stockhausen. Az eredmény: tíz csodás darab tele szépséggel, örömmel és könnyekkel.
