Lehet úgy is megöregedni, hogy az ember fiatal marad. A rock and rollban minden év duplán számít, csillagösvényen járó Grandpierre Attila viszont már ötvenet is betöltötte, mégis olyan fiatal, mint a király legkisebb fia, aki elment világgá, hogy menyasszonyt találjon. Gradpierre házasságot kötött a folk zenével, és a hetedhét országon túli lakodalom most is tart. Az ünneplő sokadalomban neked is ott a helyed.

Hogy ez a bizonyos fiatalság a kumisznak, a nyereg alatt puhított rock and rollnak vagy éppen a tradícióval való meghittebb viszonyának köszönheti, azt még nem derítették ki. Egy biztos: nemrég megjelent a Végtelen Ázsia! című második Vágtázó Csodaszarvas lemez, amely az év magyar world music albuma is lehetne, ha nem állna hülyén ez a címke a zenekaron. A Végtelen Ázsia! a magyar egyetemes kultúra egyik igen fontos alkotása, méltó tisztelgés Bartók Béla Kodály Zoltán szelleme előtt, jó apropó lenne egy Kossuth-díjhoz, mellesleg.

Grandpierre a VHK-val a hetvenes évek második felében kitalálta azóta már világszabadalommá vált etno-punkot. Címkézhetjük bárhogy is a Vágtázó Halottkémek és a Vágtázó Csodaszarvas zenéjét, mert nem fog rajtuk semmilyen rontás, még az újságírók stílus meghatározásai sem.
A Végtelen Ázsia! anyagát e sorok írója Gyergyószentmiklóson hallotta idén nyáron, a szabad ég alatt, a háttér az volt, ami: a csillagos ég, a fenyők és sziklák. Aki itt halotta az Ének a csillagokig című dalt, az biztos, hogy soha nem felejti el. 

Gradpierre sikerrel hagyta maga mögött a pop-kulturális tradíciót, hogy a VHK végre hazataláljon. Ehhez fel kellett másznia az égig érő paszulyon a Holdra, a csillagokra. Útja során rálátunk a tényleg végtelen Ázsiára, a Kárpát-medencére, sárkányok birodalmára, és a Hunok csatájára, is, mert a lemezre ez a VHK-dal is is felkerült kecskedudára, derbukára, tamburára hangszerelve… 

A kiváló tizenegy tagú zenekar élőben, 2007 december 22-én rögzítette a felvételt a Petőfi Csarnokban, illetve néhány dalt idén februárban, Zalaegerszegen vettek fel a Keresztury Dezső ÁMK-ban megtartott fellépésükön. Grandpierre zenés világegyeteme egyre tágul, közép-ázsiai, kínai és indiai folkelemek is fellelhetőek e muzsikában, ahogy feltűnik a Tollaskígyó, Quetzalcoatl is. Aki olvasta Várkonyi Nándor Szíriát oszlopai című könyvét, az nem is csodálkozik ezen.
A Vágtázó Csodaszarvas „logikus következménye” a VHK-nak, extázis 7-től 9-ig, egyszerre monumentális és intim zene, lekottázása a végtelennek.