A felvidéki Révkomáromban került sor szerdán A Magyar Művészetért Díjak idei átadására s ebből az alkalomból Kossuth Lajos és Széchenyi István szobrával gazdagodott a város híres Európa Udvarának szoborparkja is.
A Magyar Művészetért Díjat Litomericzky Nándor, az európai népek jellegzetes épületeit felsorakoztató Európa Udvar egyik megálmodója és kivitelezője kapta.A város kőszínháza, a szlovákiai magyarok Jókai Színházának társulati igazgatója Tóth Tibor Bubik István-díjban részesült. A Mátyás király-díjat a Révkomáromban létesült önálló magyar felsőoktatási intézménynek, a Selye János Egyetemnek ítélték oda. A másik szlovákiai magyar színtársulat, a kassai székhelyű Thália Színház művésze Kodály Zoltán-emlékdíjat, Bartal Tamás Károly jászóvári főapát pedig Bartók Béla-díjat kapott.
A Magyar Művészetért Tiszteletbeli Díjat Makovecz Imre építész, a Magyar Művészeti Akadémia elnökének, valamint - mecénási érdemeiért - Gubcsi Lajos Leventének adományozták.
A Tiszti Pavilon dísztermében megtartott díjátadó előtt az Európa Udvar magyar történelmi személyiségek szobraival "benépesülő" szoborparkja szerdától Széchenyi István és Kossuth Lajos szobrával lett gazdagabb. Mindkét szobor Gyurcsek Ferenc szobrászművész alkotása.
A két szobor leleplezésénél a díjalapító Gubcsi Lajos és az egyik díjazott, Makovecz Imre mondott beszédet.
"Kossuth és Széchenyi azonos népszellemben született, de más más-más karakterű nagyság volt: az egyik elpusztította önmagát, a másik Amerikában próbált kegyelmet keresni Magyarországnak. Ez a népszellem minden ellentétünk ellenére a mai napig egyben tart bennünket, magyarokat. Súlyosan tévednek azok a nemzetközi gonosztevők, akik a mai napig folytatják a magyar genocídiumot, és azt hiszik, hogy ez beteljesül. Márpedig minket nem lehet elpusztítani. Azért mert nekünk életszentségünk van, s ezt jelölendő van itt is helye e két nagy magyar szobrának" - foglalta össze szoboravató beszédét Makovecz.
Az idei díjkiosztó helyszínéül azért választottuk Révkomáromot, mert azt gondoljuk, hogy a magyar művészet ma sem Magyarország jelenkori földrajzi határain belüli területre korlátozódik. Ez a magasztos teremtő képességünk mindenütt jelen van, ahol magyarok élnek. Miután az első húsz évben Budapesten, most már a határon túl adjuk át a díjakat: tavaly Nagyváradon, az idén már Sepsiszentgyörgyön és Révkomáromban, jövőre Beregszászon és Szabadkán" - indokolta a szerdai ünnepség helyszínválasztását meghatározó indítékokat Gubcsi Lajos.
