Restaurálják az ötszáz éves Apor-kódexet, a negyedik legrégebbi magyar nyelvemléket - tájékoztatta a sajtót Erdős Zsófia, a műkincset birtokló sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum szóvivője.
A szóvivő emlékeztetett rá, hogy az Apor-kódex - a Huszita Biblia részeként - a negyedik legrégebbi magyar nyelvemlék, amely zsoltárokat, imákat tartalmaz. A valószínűleg a XV. században készült műtárgy rossz állapotban van, magas savtartalmú tintája miatt folyamatosan károsodnak a betűk, így megtekintésére eddig rendkívül ritkán adódott lehetőség.
A rendszerváltás után két alkalommal is megkísérelték a kódex restaurálását, mindkét kísérlet kudarcba fulladt - közölte a szóvivő.
Az Apor-kódex a tervek szerint a jövő ősszel Budapesten megnyíló Magyar nyelvemlékek című kiállításon szerepel majd. Az Országos Széchényi Könyvtár erre a tárlatra kérte kölcsön a műtárgyat, miközben a helyreállításán is dolgozik.
A kódexről Magyarországon nemesmásolat és kiállítási anyag is készül, ezáltal a közönség számára is "tapinthatóvá" válik ez a páratlan értékű magyar nyelvemlék.
Az Apor-kódexet 1877-ben adományozta a Székely Nemzeti Múzeumnak báró Apor Zsuzsánna. Szövegét 1881-ben közölték, majd 1942-ben adták ki hasonmását Budapesten. Ott vészelte át a második világháború végét, majd 1953-ban visszakerült Sepsiszentgyörgyre.
