Mi ez a film? Felvilágosító szándékú nyilvános vetítés a rock'n roll életmódról, vagy az RTL Klub műsorkínálatába illő celeb-reality? Felőlem bármelyik lehet, de ha ismeretterjesztő fim, akkor mutassák már meg, milyen az a rock'n roll, ha viszont valóság-show, akkor meg legyenek szívesek mozi helyett inkább tévében nem vetíteni.

Az nem rock'n roll, amikor egy zenekar tagjai úgy buliznak, ahogy párszázezer magyar egyetemista minden hétvégén, vagyis bevernek hat-nyolc felest négy-öt sörrel, elfüstölnek mellé három-négy spanglit (amiken természetesen nem időzik az operatőr), metálvillákat és fuck you-kat mutogatnak a kamerába, aztán meg bealszanak egy babzsákon. A rock'n roll ennek épp az ellenkezője. Az a rock'n roll, amikor Jim Morrison bever 1500 mikrogramm LSD-t, megiszik rá egy üveg töményet abból az üvegből, ami épp a keze ügyébe kerül, majd azt üvöltözi a színpadon, hogy Apa, meg akarlak ölni, Anya, meg akarlak baszni, aztán fölmegy a tetőre és leugrik.
Nem az a rock'n roll, amikor Ganxsta Zolee tündéri, cukorfalat kislányát átadja Mester Tominak, hadd dajkálja kicsit ő is a bébit. A rock'n roll ennek épp az ellenkezője. Az a rock'n roll, amikor Jimi Hendrix bealtatózva, részegen belefullad a saját hányásába.
Nem az a rock'n roll, amikor Mester Tomi sopánkodik a kamerának, mondván, milyen szörnyű világ van már, hogy azt hiszik a népek, nincs mi ellen lázadni, pedig dehogyisnem lenne. A rock'n roll ennek épp az ellenkezője. Az a rock'n roll, amikor Bob Dylan azt énekli a háborús uszítóknak, hogy "remélem, egytől egyig hamarosan halottak lesztek, ott fogok állni a sírotok fölött, amíg meg nem győződöm, hogy mind megdöglöttetek."
Nem az a rock'n roll, amikor a főszponzor nevéből gyártanak címet a filmnek és nevet a zenekarnak, úgyhogy kapnak is mindjárt a whiskeyből kilenc raklappal, csak, hogy legyen már mit háttérbeállításnak használni, Mester Tomi meg a cimkét a kamera felé fordítva piál az üvegből. A rock'n roll ennek épp az ellenkezője. Az a rock'n roll, amikor Janis Joplin azt mondja, hogy "éljél gyorsan" úgyhogy huszonöt éves korára világsztár, "szeressél szenvedélyesen", úgyhogy mindkét nemmel szexel válogatás nélkül, "haljál meg fiatalon", úgyhogy huszonhét évesen halálos heroinadagot szúr be magának.
Nem az a rock'n roll, amikor Papp Szabi, Ganxsta Zolee, Mester Tomi meg Tóth Tibcsi némi idétlenkedés meg májerkedés között keményen sztárolják egymást bele a kamerába. A rock'n roll ennek épp az ellenkezője. Az a rock'n roll, amikor Johny Rotten ráborítja az asztalt a BBC műsorvezetőjére.
Nem az a rock'n roll, amikor egy erre a célra szerződtetett doktornővel imitálnak az együttes tagjai pszichoanalízist, melynek mélypontjai és csúcspontjai egyaránt a felszínhez konvergálnak. A rock'n roll ennek épp az ellenkezője. Ehhez képest még az is rock'n roll, amikor Zámbó Jimmy újév hajnalán részegen, bekokainozva kakasszóra fejbelövi magát.
Tehát akkor azt kizártuk, hogy ez egy ismeretterjesztő igényű portréfilm. Eszerint reality popsztárokról. Ez esetben miért szednek érte belépőt? Ilyenekért elég megnézni néhány mosópor meg lefolyótisztító reklámot.
fekete-fehér magyarul beszélő magyar zenés film, 96 perc, 2008
rendező: Galler András "Indián"
zeneszerző: Tóth Tibcsi, Papp Szabolcs, Mester Tamás, Zana "Ganxsta" Zolee
szereplők:
Tóth Tibcsi (Hooligans) - gitár
Papp Szabolcs (Supernem) - basszusgitár
Mester Tamás (Mester Tamás Band) - gitár, ének
Zana "Ganxsta" Zolee (Sex Action, Kartel) - dobok