Országszerte több mint 50 különböző fotókiállítás nyílik novemberben a Fotóhónap 2008 – Dialógus című fesztivál keretében, a magyar Fotóművészek Szövetségének szervezésében. A központi kiállításon a VAM Design Centerben a Visegrádi Négyek fotóművészeinek több mint 600 képe látható, ahol a kortárs alkotások mellett soha nem látott archív képek is nyilvánosságra kerülnek.

A Magyar Fotóművészek Szövetsége 2008-ban ismét jelentős eseményre készül: immár hetedik alkalommal rendezi meg fotófesztiválját Fotóhónap 2008 - Dialógus címmel. A fesztivál a jelenlegi fotográfiai irányzatok közül válogatva a vizuális párbeszéd elindítását tűzte ki célul, hogy a hazánkban is rendkívül népszerű, de külföldön már régóta a legprogresszívabb művészeti ágként jelenlevő fotográfia nagyobb publicitást kapjon.

A VAM Design Center emeleti termeiben két meghatározó irányvonal párbeszédére nyílik lehetőség a bemutatandó kiállítások segítségével. Az archív képanyagok a látogatókban felidézhetik a múlt század egy-egy emlékezetes pillanatát, míg a kortárs alkotások a vizuális nyelv fejlődését mutatják be.

A „Kinyílt fiókok” című tárlat a Magyar Távirati Iroda Fotóarchívumának anyaga, amelyben híres fotóművészek egyáltalán nem ismert vagy elveszettnek hitt művei szerepelnek. A képek az MTI fotókincseinek szisztematikus feltárása során kerültek elő, Keleti Éva fotóművész fedezte fel, válogatta és rendezte kiállítássá ezeket. Szintén Keleti Éva a kurátora a Szövetség Senior Alkotócsoportja „Örökifjak” című tárlatának, amely fotótörténeti tekintetben talán az MTI archív anyagának folytatásaként is értelmezhető.

Jó ellenpontként szolgál a négy kortárs bemutató, melyek több évtizednyi technikai és korkülönbséget áthidalva egymás mellett tekinthetőek meg. A kortárs fotó Közép-Európában rendkívül erősen van jelen, hiszen ebben a művészeti ágban képeződnek le a legmarkánsabban a társadalmi változások. Többek között ezért is láthatóak együtt a visegrádi országok következő kiállításai: New Slovak Photography (kortárs szlovák tárlat, kurátor Vaclav Maèek, Lucia Fiserova), Fresh and Polish (kortárs lengyel kiállítás, kurátor Marta Szymanska), FRAME – kortárs cseh fotográfia (kurátor Vladimir Birgus és Evzen Sobek). Mellettük kap helyet a Magyar Fotóművészek Szövetségébe tartozó Fiatalok Fotóművészeti Stúdiójának tárlata, amely a hazai fotográfia legfrissebb irányzatait és törekvéseit reprezentálja. A kollekció válogatását egy közismert, modern szellemiségű és a közép-európaiak iránt érdeklődő kurátor, Horst Kloever (Berlin) végezte. A három külföldi kiállítás a magyar anyaggal együtt a „Visegrádi Négyek”-ként ismert országok fiatal fotográfusainak sajátos kifejezésmódját, témaválasztását, újszerű megközelítési módjait egymás mellett bemutatva alakítja ki a vizuális párbeszédet.

Kapcsolódó rendezvényként több tucat kiállítás és program lesz látogatható, amelyek közül kiemelkedik A tudomány képei – A képek tudománya, Étienne Sved: Egy képfelfedező útja Budapesttől Manosque városáig a Budapest Galériában, Diane Ducruet az ArtBázisban, Thomas Ruff a Műcsarnokban és a Camera obscura – Lyukkamerán keresztül a világ a Mai Manó Házban.

A szakma nagy örömére a Szövetség ismételten megrendezi a „Nemzetközi portfolió konzultáció” című programot, amelynek keretében a hazai fotográfusok alkotásait nemzetközi kurátorok bírálják el. A rendezvény lehetőséget nyújt határokon átnyúló kapcsolatok kiépítésére, megerősítésére is. A fotófesztiválhoz társrendezvényként kapcsolódnak az ország nagyvárosaiban és Budapesten látható egyéni és csoportos kortárs fotográfiai kiállítások.A fesztivál alapító tagja az Európai Fotóhónapok Szövetségének, amely több mint húsz európai ország

A VAM Design Centerben 2008. november 30-ig megtekinthető kiállításokról:

Kinyílt fiókok:
Milyenek voltak az '50-es évek? Az akkori mindennapokról számos fotóriporter készített a kor propagandisztikus elvárásainak megfelelően képeket, amelyek eddig az MTI hatalmas archívumában részben rejtve voltak. A Kinyílt fiókok című kiállításon ezekből mintegy száz felvételt mutatunk be. A Keleti Éva fotóművész által válogatott tárlaton megtekinthetők például Langer Klára bányászokról készített fotói, Vadas Ernő városképei, az Árpád- (akkori nevén Sztálin-)híd építését megörökítő képek, Sándor Zsuzsa, Reismann Marian, Kálmán Kata téesz-felvételei és Farkas Tamás munkái, amelyek az Erzsébet-híd Dunába esett roncsainak kiemelésénél készültek. Bemutatják még Várkonyi László több művészportréját is, köztük egy Móricz Zsigmondról készült fotót.

Egy lépéssel tovább – A Fiatalok Fotóművészeti Stúdiója kiállítása:
Ez a kiállítás a jelen valóságának költői leképezése. Igen tehetséges, fiatal vizuális művészek alkotása, akik a Fiatalok Fotóművészeti Stúdiójának tagjaiként közös tárlat keretei között fejezik ki érzéseiket, elképzeléseiket a jelen Budapestjéről, s talán azon túl valami másról is. S legyen bár az egyes alkotók megközelítésmódja érzelemteli vagy éppen földönjáróan racionális és álljon bár az alkotók egy része akár már most is a nemzetközi figyelem reflektorfényében, míg mások nagy tehetséggel megáldott kezdőként követik őket, mindannyian osztoznak egyvalamiben: a világ vizuális úton történő megismerésének élményében. Látni fogjuk, hamarosan csatlakoznak majd az európai fotográfia és fotóművészet avantgarde vonulatához. Szolgáljon ez az átfogó és naprakész tárlat is ennek bizonyságául.

Fresh & Polish – kortárs lengyel fotográfia:
Amit itt látunk, az nem a lengyel fotográfia forradalma, nem nagyívű összefoglalás vagy szintézis, és még csak nem is egy olyan kiállítás, ami gyökerestül forgatja fel a történelmet. Nem szánjuk másnak, mint lehetőségnek arra, hogy be- és megmutassuk a lengyel fotográfiai palettán feltűnt új, érdekes neveket, arcokat, alkotásokat. Talán egyfajta kitörés is ez a kiállítás, kísérlet: eltávolodás mindattól, ami az utóbbi időben a leginkább népszerűnek, felkapottnak számított a lengyel kulturális életben. Kísérlet, hogy találjunk egy új perspektívát, ami túlmutat a kortárs kánon keretein. Ezen szempontok jegyében kerültek kiválasztásra az itt bemutatott igen fiatal alkotók – diákok vagy végzett művészek, akik úgy lépnek be a fotográfia világába, hogy már tisztában vannak a fotó mint médium lehetőségeivel, önmagukat alkotó művésznek tekintik (nem pusztán fotográfusnak), és tudatában vannak a modern művészet hozta változások jellegének, jegyeinek.

New Slovak Photography – kortárs szlovák tárlat:
Az Új szlovák fotográfia című kiállítás egyfajta szabad folytatása, kiterjesztése két korábbi, szintén a FOTOFO szövetség égisze alatt született tárlatnak. A Kortárs szlovák fotográfia (1999) és a Fiatal szlovák fotográfia (2001) című válogatások elsődleges célja az volt, hogy feltérképezze a fotográfia formanyelvének a 90-es években tapasztalható megújulását. A jelenlegi kiállítás a 2000-es évek szlovák fotográfiáját hivatott áttekinteni, különös hangsúlyt helyezve az elmúlt 3-4 év történéseire. A bemutatott alkotók művei új megközelítésmódokat, formakincset, tartalmi és tematikus vonatkozásokat, valamint technikai értelemben vett megújhodást képviselnek.
A korábbi évekkel összevetve, a legszembetűnőbb változás talán abban ragadható meg, hogy egyre több olyan alkotó alkalmaz fotográfiai elemeket a munkájában, aki alapvetően nem tartja magát fotográfusnak – mégis, a fotográfia fontos eleme, eszköze a kifejezésmódjának. Ez a jelenség szorosan együtt jár néhány más stiláris elem megváltozásával. Az alkotók már nem fektetnek olyan nagy hangsúlyt a fotográfia technikai értelemben vett tökéletességére (minderre persze hatással van az egyéni művészeti specializációk és képzettségi hátterek sokasága is). Témául gyakran választanak társadalmi vonatkozású kérdéseket a politika, a gazdaság vagy éppen a kortárs életformák, életstílusok területeiről. Munkáikat döntően színesben készítik. Egyfajta vizuális archeológusként dolgozva, gyakran irányítják figyelmüket Szlovákia közelmúltbeli politikai történéseire vagy szélesebb összefüggésben, a világ egészét érintő problémákra.

Frame 007 – Kortárs cseh fotográfia:
A FRAME-t 2005 óta rendezik meg a Csehországból, Szlovákiából, Lengyelországból és Magyarországról származó hivatásos fotósok, valamint fotográfiát tanuló diákok számára azzal a céllal, hogy megfelelő keretet biztosítson munkáik megmérettetéséhez.
A verseny évenkénti eredményhirdetésére novemberben kerül sor.
Ma a fotográfiai kép korát éljük. Olyan érában létezünk, ahol a vizuális közlés vált a kommunikáció meghatározó elemévé, lett légyen szó klasszikus pillanatfelvételekről, filmről vagy videóról. Ugyanakkor a globális vizuális kultúrát egyre inkább meghatározó digitális forradalom olyan képalkotói lehetőségeket tár fel, nyit meg előttünk, melyek korábban ismeretlenek voltak. A fotográfia mindenütt jelen van, a vizualitás körülvesz minket. Talán nem túlzás akár azt is azt állítani, hogy a „fotográfia mozgatja a világot.”
És bár mindenütt jelen van, a tér mely a feltáruló kreatív potenciál kiaknázására nyílik mintha mégis korlátozott lenne, kereskedelmi nyomás, üzleti elvárások által bekeretezett – mi az, aminek a meglátására a közönségnek szeme van, mi az, amit a morális iránytű lehetővé tesz. De ne feledjük, a fotográfia több, mint mesterség. A fotográfusok érzékeny megfigyelők, képeik révén véleményeket, érzéseket fejeznek ki, provokálnak. Kérdéseket tesznek fel közönségüknek, esetleg válaszok után kutatnak. Aktív részt vállalnak kulturális környezetünk és társadalmi valóságunk megalkotásában. A fotográfia ilyen értelemben vett megközelítése szélesebb mozgásteret igényel. Amint persze szüksége van támogatói és kiállítói térre is. A Frame révén ezt a keretet, ezt az összefüggésrendszert kívánjuk biztosítani.
A verseny vezető szervezője a Brno-i Fotográfiai Iskola. Az eredmények bejelentésére és a díjazott alkotók képeinek kiállítására a Brno-i Művészetek Házában kerül sor minden év decemberében. A verseny egyik meghatározó médiapartnere a digitális fotográfia világára specializálódó DIGI Magazin.

Örökifjak – a Senior Alkotócsoport jubileumi kiállítása:
Senior Alkotócsoport? Különös. Sőt, ha jobban belegondolunk, több ez, mint különös, szinte kisebb csoda. Hiszen nemzedéki alapon, életkor szerint szerveződött közösséget sokat ismer a művészetek története, sőt a politika és a tudomány históriája is. Nem is volna szenzáció egy efféle közösség, ha juniorok alkotnák. Ha a célja az volna, hogy az ifjak közös erővel törjenek be az idősebbek uralta szcénába, s együttes erővel hívják fel magukra a figyelmet. Csakhogy ennek az immár évtizedes alkotói csoportnak, a senioroknak nem kell betörnie semmilyen szcénába, nincs már szüksége arra, hogy végre megismertesse magát a többiekkel, hiszen jószerivel ők teszik ki a magyar fényképművészet tananyagának zömét. Őket ismerni kell!