Az elmúlt 15 év legszebb muzsikái: az eddig megjelent két lemez anyaga és új dalok is felcsendülnek a fennállásának másfél évtizedes jubileumát ünneplő, moldvai csángó zenét játszó Zurgó együttes november 21-i, budapesti koncertjén - mondta a zenekar vezetője az MTI-nek.

A kezdetekről szólva Nagy Bercel felidézte, hogy első koncertjét a Zurgó 1993 őszén, egy népzenei versenyen, Bodajkon adta. A zenekar indulása az Óbudai Népzene Iskolához köthető, ahol Balogh Sándor népzenész, pedagógus tanítványai közül többen is foglalkoztak moldvai csángó népzenével, s a közös munka hozta a zenekar alapításának ötletét.

Az együttes neve egy hangutánzó szó régies alakja, amelynek jelentése: zörgő, de csordogál egy Zurgó nevű patak is Csángóföldön - árulta el a zenekarvezető, hozzátéve, hogy a Zurgó a jelenlegi formációban csaknem tíz éve muzsikál együtt: Navratil Andrea énekel, Draskóczy Lídia hegedül, Demeter László kobzon, Sófalvi Kiss Csaba és Nagy Bercel pedig furulyákon játszik a zenekarban. Sebestény Rita másfél éve csatlakozott dobosként.

A zenekar tagjai a moldvai csángó kultúra megismerését, a magyar és külföldi közönségnek való minél hitelesebb tolmácsolását tartják fő küldetésüknek. Arra a kérdésre, hogy miért éppen a moldvai csángó zenét választották, Nagy Bercel úgy válaszolt: mindenkinek máshonnan az érdeklődés, számára például nagyon izgalmas volt, hogy a legkeletibb, legelzártabb magyar népcsoportról van szó. Úgy érezték, ha a legelhagyatottabbakról hírt visznek, a többi határon túli magyar csoportért is tesznek.


Hozzáfűzte: egyfajta középkori eklézsiasztikus gondolkodásmód és mentalitás jellemző a csángókra, akik falusi társadalomban élnek a mai napig. A felgyorsult fejlődéssel, az információs társadalom kihívásaival szemben azonban igen kiszolgáltatottak, ez is oka az előrehaladott asszimilációjuknak. Jelenleg a csaknem 250 ezres csángó népességből mintegy 60 ezren beszélnek magyarul.
Az együttes tagjai 1992 óta számos gyűjtést végeztek Moldvában és itthon, az idelátogató csángók között. Különleges, középkorias hangzásvilágú muzsikájukat hagyományos hangszereken szólaltatják meg, köztük a Kárpát-medencében máshol is ismert, de kevésbé elterjedt, játszólyuk nélküli peremfurulyán, a tilinkón és az ötlyukú furulyán, a kavalon. A tánczene mellett fontosnak tartják a dalok és mesék továbbélését, a hiedelmek és az imádságok továbbadását is. A zenekar moldvai csángó feldolgozásait eddig két önálló lemezen jelentette meg: Moldvai csángó népzene címmel 1997-ben, Szíve járását hallod az időnek címmel pedig 2004-ben jelent meg albumuk. 2005-ben egy Tázló menti csángó falú antológiáját készítették el Nincs Pusztina békerítve... címmel. Muzsikájuk azonban számos hazai és külföldi válogatáslemezen is felcsendül.

A zenekar vezetője elmondta, hogy koncerteket és táncházakat gyerekeknek és felnőtteknek, magyaroknak és külföldieknek egyaránt tartanak, kívánság szerint ének- és tánctanítással, hangszerbemutatóval és mesemondással. Rendszeres fellépői a külföldi vendégszereplések mellett hazai népzenei fesztiváloknak, és 1996 óta állandó táncházuk is van a fővárosban, kéthetente a XII. Kerületi Művelődési Központban (a volt MOM művelődési házban), ahol a jubileumi koncertet is tartják.

A Tündérkert című programsorozat keretében megrendezendő november 21-i ünnepi eseményen a gyermektáncházat vendégként a Csürrentő együttes tartja. A színpadi műsorban láthatók lesznek a Zurgó zenéjére készült tánckoreográfiák a Válaszút, a Jászság és az Alföld Néptáncegyüttes előadásában, s akik bírják, a táncházban hajnalig rophatják a moldvai táncokat, a talp alá valót a Zurgó mellett a Fanfara Complexa fújja.

A jubileumi koncert előtt a Zurgó tíznapos spanyolországi fellépésre utazik, az északi Navarra tartományba, s születőben egy új lemez, továbbá szerkesztés alatt áll a zenekar külsőrekecsini gyűjtése is - sorolta az elkövetkező időszak terveit a zenekarvezető.