A hollywoodi lesifotós Ron Galella - akinek hírnevéhez nagyban hozzájárult a Jacqueline Kennedy Onassisszal folytatott pereskedése és a Marlon Brandótól kapott óriási pofon is - nem szimpatizál azzal a gerillaharcra emlékeztető paparazzókultúrával, melynek ő maga volt az úttörője.

Ron Galella, a 77 éves fotós elmondta, hogy nem szeretne a részese lenni egy olyan hírességvadász iparágnak, amelyben a hangsúly a botrányon van. A most megjelenő No Pictures című könyvében, olyan hírességek bukkannak fel - és fejezik ki különböző módokon a fotós technikájával szembeni ellenérzésüket -, mint a középső ujját a lencse felé emelő Mick Jagger, és az éppen Galella irányába köpő Sean Penn. A fotós szerint azok az ünnepelt személyiségek, akik úgy viselkednek, mintha nem akarnák, hogy lencsevégre kapják őket, valójában álszentek, és titkon nagyon is vágynak a figyelemre. 

A fotós üzletág igencsak megváltozott Galella fénykora óta. "Mikor én kezdtem a munkámat, akkor ez még négyszemközt zajló dolog volt. Én és Jackie. Én és Liz Taylor" - mondta a Reuters hírügynökségnek adott interjújában. "Szeretem a ragyogást. Romantikus alkat vagyok. A mai fényképészet a rossz dolgokra van kihegyezve, és szerintem ez negatív dolog" - mondta. Sosem ódzkodott, amikor paparazzóként emlegették, mely az olaszok moszkitóra használt kifejezéséből ered. Mindig volt nála egy névjegykártya, melyből kiderült, hogy ő "fényképész, paparazzó szemléletmóddal". Készített képeket a napfürdőző Greta Garbóról, és otthagyta öt fogát Marlon Brando 1973-as lefényképezése során, amely után csak sisakban merte lefotózni a színészt. 

Az 1931-ben Bronxban született fotós még az 1950-es években kezdett fényképezni, mialatt a katonaságnál szolgált. Kezdetben csinos lányokat fotózott a tengerparton, majd rájött, hogy a nagy pénz a hírességek fényképeiben rejlik. Legvakmerőbb "mutatványai" egyértelműen Jacqueline Kennedy-Onassis nevéhez fűződnek, aki Gallela "rögeszméjévé" vált. "Igaz, hogy már nem ő volt a first lady, de még mindig népszerű volt, és az emberek érdeklődtek utána". Először 1967-ben, 4 évvel első férje, John F. Kennedy meggyilkolása után kapta lencsevégre a New York-i Central Park közelében élő Kennedy-Onassist. Egy 1972-es tárgyalás még azt is meghatározta, milyen közel mehet JFK özvegyének lakásához, személyéhez és gyermekeihez. Gallela szerint azonban ez a rendelkezés csak növelte hírnevét és fizetését. 

Az évek során több száz fényképet készített az ex first ladyről. Volt mikor elbújt egy étterem ruhatárjában, hogy lencsevégre kapja az ebédelő Jacqueline-t, máskor halásznak álcázva magát készített fényképeket a nyaraló családról. "Mikor felfedeztem, hogy hol él, az volt minden, amit tudnom kellett. Azután már csak várni kell a ház előtt és követni amerre csak megy - vásárolni, balettozni. Ez volt tehát a kezdet" - mondta Galella. "A szabály az, hogy sosem mehetsz be a házukba, ha viszont valaki üvegfalak közt él, akkor más a helyzet".