A harmincas évek óta – viszonylag – bevett a színes film használata, holmi macskákra azonban csak alig harminc éve pazarolják a fotósok. Ez a fotó az elmúlt nyolcvan évben bármikor, a világ bármelyik pontján készülhetett volna. Csak erős idegzetűeknek!

Háborúk mindig is voltak, a történelem nem más, mint hadüzenetek, békekötések, és a köztes történések – ritkán objektív – magyarázata. Az öreg kontinens legutóbbi forrongásába, a délszláv háborúba csöppent bele Szandelszky Béla. Szabadúszó fotóriporterként kezdte 1998-ban, majd még ebben az évben az EBESZ missziójához került, s e szervezet munkatársaként, tudósítójaként járta be keresztül-kasul Koszovót.

Ekkortájt (is) rendkívüli volt a zűrzavar a tartományban. A NATO repülőgépei folyamatosan bombázták a szerb erők állásait, a hegyeket, mellékutakat ellenőrző albánok gerillatámadásokat hajtottak végre, a szerbek pedig – tiszta etnikai helyzetet teremtendő – megkíséreltek kétmillió embert a szomszédos Albániába szorítani.

Fényképezni hol albán, hol szerb oldalon lehetett, általában ott, ahol éppen a másik fél atrocitásait akarták megmutatni.

Menekülők, kitelepítettek, lerombolt, felgyújtott házak, agyonlőtt férfiak, férjüket, gyermeküket sirató anyák, koporsók, temetések, sárral kevert vér, vörös hó: Szandelszky hazakerült képeinek motívumai.

És ez a macska… A szerző nap, mint nap elhaladt mellette, aztán egyszer megállt, lefényképezte, mert úgy érezte, ezzel a fotóval mindent elmondhat, amit a háborúról gondol.

Kevés elemből felépített egyszerű képet láthatunk. A színtelen, piszkosszürke ég előtt eldőlő távíróoszlop, töredezett porcelán szigetelőkkel, egyik vezetéke leszakadt a másik még ép, ezen lóg a koszlott, láthatólag kínok közt elpusztult állat. Vajon hogy került a távíródrótra?

Két lehetséges változatot találtunk: arra gondoltam, hogy egy becsapódó gránát vagy bomba légnyomása röpítette oda, Szandelszky szerint katonák hajították fel, majd célba lőttek a halálra rémült, kapaszkodó jószágra. Sohasem tudjuk meg az igazságot, az azonban biztos, hogy a szerencsétlen pára nem akart sürgönyözni.

Hetekig lógott alá… Boldogabb tájakon pillanatok alatt eltüntette volna valamely szárnyas köztisztasági alkalmazott, ezen a fertályon azonban olyan világot teremtett az ember, ahonnan még a dögevők is eltakarodtak. Egész Európa szégyene, hogy ez a felvétel elkészülhetett!