Az evolúció már 1,2 millió évvel ezelőtt a nagyobb szellemi kapacitást részesítette előnyben az embernél a fizikai erőhöz képest, állapították meg a kutatók egy Afrikában talált női medencecsontból.

Korábban azt feltételezték, hogy a homo erectusnak, a két lábon járó embernek futóalkata volt, szűkebb medencével, és ennek megfelelően az újszülöttje kisebb, fejletlenebb aggyal jött a világra. Sileshi Semaw az amerikai Indianai Egyetem kutatócsoportjának vezetője most felülvizsgálta ezt a tézist egy 2001-ben Etiópiában talált női medencecsontdarab rekonstruálásával. A korábbi feltételezések egy kamaszfiú Kenyában talált 1,5 millió éves medencecsontjára támaszkodtak.

Az új lelet fényében a kutatók azt mondják, hogy a homo erectus alacsonyabb és zömökebb, szélesebb testalkatú volt, mint eddig hitték. A szülőcsatorna mérete, tehát az újszülött agytérfogata is 30 százalékkal nagyobb volt, mint korábban feltételezték. A legtöbb homo erectus-maradvány fog és koponyatöredék. Ezekből korábban úgy gondolták, hogy a homo erectusnak már a mai emberéhez hasonló nagy agya volt, de - a szűk medence miatt - az utódok kis fejjel születtek, és azután gyorsan növekedtek. Most kiderült, hogy már a születési agytérfogat is nagy volt.

Vagyis a homo erectusnak fejlettebben született a gyermeke, mint a modern embernek. A hosszú gyermekkor tehát később jelent meg az evolúció során, mint eddig gondolták. A homo erectusnál az újszülött agytérfogata a felnőttének 30-50 százaléka lehetett. A mai embernél az újszülött agya csak negyedakkora, mint a felnőtté. Bár a modern ember születési agytérfogata nagyobb, mint a homo erectusnál volt, de a mai újszülöttek fejletlenebbül jönnek a világra a felnőttekhez képest, mint az ősember esetében történt.

Forrás: Hírszerző