Kikiáltási ár nélkül, azaz nulla forintról indítja egyik tételét, egy Csontváry Kosztka Tivadarnak tulajdonított festményt a Belvedere november 29-i művészeti aukcióján.

A Belvedere Aukciósház az alábbi magyarázatot fűzi a 43-as számon indított és Csontváry Kosztka Tivadar(?)-nak tulajdonított, jelzés nélküli festmény történetéhez: "A festményt a Művészet 1979. januári Csontváry számában közölte Mezei Ottó Csontváry kutató művészettörténész és a kép stíluskritikai vizsgálatát is elvégezte. Németh Lajos az Élet és Irodalom 1979. február 10-i számában (Igaz mesterek - hamis képek), majd a Jelenkor 1980. október-novemberi számában kritikával illette Mezei megállapításait. Menyhárt László a Művészet 1979. májusi számában azt írta, hogy a két művészettörténész szakmai vitája mögött mélyebb, személyes ellentét húzódik meg.
Mezei Ottót és Németh Lajost a Belvedere Szalon már nem kérdezhette, ezért felkért két mai műtörténészt, Bellák Gábort és Pap Gábort a képpel kapcsolatos álláspontjuk megfogalmazására. A négy szakvélemény négyféle álláspontot tükröz, az aukción Csontváry Kosztka Tivadar neve után ezért szerepel a kérdőjel. A szokatlan, 0 forintos induló ár pedig azért, mert a Belvedere még a kikiáltási árral sem akart a képet illetően állást foglalni. Ami 30 év alatt nem sikerült a művészettörténetnek, amiben tartózkodó a műkereskedelem, hátha a piac, a gyűjtők meghozzák a döntést!" olvasható az aukciós katalógusban.
Persze e vitatható kép mellett vannak a 139 tételt felsorakoztató aukción vitathatatlan remekművek. Mindenek előtt egy most felbukkant, de mindenképpen hiteles Munkácsy Mihály vászon.
A Tájkép ladikkal elégikus, lírai hangulatú mű az 1880-as évek munkája, magán viseli Munkácsy tájfestészetének jellemző jegyeit. A kép az egykori Georg Schäfer 19. századi gyűjteményében, majd a hagyatékából létrejött schweinfurti Georg Schäfer Múzeum tulajdonában volt. 2007-ben a müncheni Lempertz aukciósház árverésére egy német magángyűjteményből került. Most a Belvedere aukciójának legmagasabb kikiáltási árán, 38 millió forintért lehet licitálni érte.
Hasonlóan az életmű ismeretlen darabjaként aukcionálják a mérete - 84 x 255 centiméter - és kvalitása alapján kivételes jelentőségű Vaszary János Pipacsos réten című, az 1899 körüli évekre datált vásznat, 32 milliós kikiáltási árat rendelve hozzá. Az árverőház tájékoztatása szerint a kép egy évvel ezelőtt föltekert, erősen sérült, rongálódott állapotban egy Andrássy úti lakás felújítása során került elő.
Jelenlegi tulajdonosa egy kibontott rabicfal mögött bukkant rá, ahová a kép évtizedekig be volt falazva. Valószínű, hogy a századfordulón ebbe a lakásba készült megrendelésre a kép és a 40-es években, megvédendő, választották a befalazást. Összetekert állapotban a földön állt és a felszívott nedvességtől az alsó 3-5 centi tönkrement. Ez a csík javíthatatlan volt, ezért le kellett vágni, viszont a képaláírást sikerült megmenteni, ez a magyarázata, hogy a Vaszary jelzés egy önálló vászondarabon van.
Tihanyi Lajos 1928-as Gitár című kompozíciójának első változata, (Hangszerek, és Szürke és barna csendélet címen is ismert) több más Tihanyi művel együtt párizsi magángyűjteményből jutott magyar közgyűjteménybe a 70-es években. Az 1928-as évszámot viselő kubista olajkép Párizsban, Tihanyi legjobb korszakában készült. Ezért az ismert, sokszor hivatkozott képért méltányos a 22 milliós kikiáltási ár.
A párizsi vonalat erősíti a Franciaországban kiemelkedő karriert elért és tavaly elhunyt Sándorfi István két portréja, egyenként 3,8 millió forintért. És a szintén Párizsban élt Réth Alfréd A zenész Mazzi című vászna, 4,8 millió forintért.
Az aukció kiemelkedő darabjai között egy mindeddig lappangó Aba Novák Vilmos temperakép, az 1930-as Olasz városrészlet (9,5 millió forint), egy Egry József akvarell, a művész látomásos festészetének reprezentatív darabja az ismert, sokszor reprodukált Kilátás Fonyód felé (7,5 millió forint) kelthet még érdeklődést.
Gyűjtői darab Nemes Lampérth József érett korszakának nagyméretű, expresszív tusfestménye, (7,5 millió forint). Csakúgy, mint az a három Moholy-Nagy László alkotás, amely közül kettő az amerikai Léghajózás Emlékművéhez, vagy más néven Bennett-szoborhoz készült terv. A 2,2 millió forintról induló Gulácsy Lajos Önarckép, parkban című kép évtizedekig az Országos Pszichiátriai Intézet egyik főorvosának tulajdonában volt.