Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
Múzeum a kínai munkatáborokról

Múzeum a kínai munkatáborokról

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2008. 11. 17.
Kurtág nemzetközi ősbemutató
2026-10-08 19:51:25

Élőben közvetíti a brit Gramophone és a Duna a Concerto Budapest október 11-i Kurtág-estjét a Zeneakadémia

Hétvégén találkozzunk Tállyán!
2026-09-18 01:49:19

Koncertek, színház, bor- és gasztro programok, futás, evezés, bányalátogatás, túrák, várják szeptember

Fesztivállal köszönti az őszt a Hagyományok Háza
2026-09-18 01:34:44

Idén ősszel először kel szárnyra a Fecskehajtó Fesztivál, a Hagyományok Háza új, kétnapos összművészeti

Formabontó módszer a zeneoktatásban
2026-09-15 16:14:24

Az Ördöngös Népzenetanodában a gyerekek azon az úton indulhatnak el, amelyen egykor a falusi zenészek tanultak:

további bejegyzések a szerzőtől »

Megnyílt Washingtonban az első amerikai múzeum a kínai kommunista munkatáborok világáról; az intézmény alapítója Harry Wu, aki tiszteletbeli magyar állampolgár.

A múzeum neve Laogai, ez a Gulág kínai megfelelője. Két szó összevonásából született, annyit tesz, mint munka általi átnevelés. Harry Wu - aki csaknem 20 évig szenvedett hazája munkatáboraiban - a napokban nyitotta meg az amerikai fővárosban az intézményt. 

A Laogai az első olyan amerikai múzeum, amely az emberi jogok kínai helyzetével foglalkozik. A Laogai Mao Ce-tung találmánya volt; a kommunisták 1949-es hatalomra jutása után több tízmillió politikai elítéltet küldtek átnevelésre a kényszermunkatáborokba, közönséges bűnözőkkel összezárva.
A kiállítási anyagok - köztük fotók, kormányzati dokumentumok, a táborokban készült termékek és rabruhák – az alapító saját gyűjteményéből és túlélők adományaiból származnak. 

Harry Wu 1957-ben nyíltan kritizálni merte a kínai kommunista pártot, amiért az támogatta Magyarország szovjet megszállását. Ezért 1960-ban halálra ítélték. Összesen 19 évet töltött a Laogai börtönrendszer 12 táborában. Mao halála után, 1979-ben szabadult. Néhány évvel később az Egyesült Államokba disszidált, ahol menedékjogot kapott és 1992-ben létrehozta a Laogai Kutatási Alapítványt. Amerikából álnéven többször visszautazott szülőföldjére, hogy tanulmányozza a kínai Gulágot. Felhívta a figyelmet arra, hogy Kína kényszermunkások által előállított termékeket exportál az Egyesült Államokba, ezt pedig az amerikai törvények tiltják. Állítása szerint a kínai börtönhatóságok felhasználják a kivégzettek szerveit. 

A jogvédőt Kína egyik első számú közellenségévé nyilvánította. Egyik útja alkalmával, 1995-ben a határon letartóztatták és 15 év börtönre ítélték államtitkok ellopásáért, de a nemzetközi tiltakozás miatt, különösen Washington nyomására 66 napi fogság után szabadon engedték. 

Wu reméli, hogy a múzeum segít megőrizni az áldozatok emlékét és bemutatni a kínai kommunista rezsim kegyetlenségeit. Nemcsak a történelem felidézése és a Laogai rendszerének ismertetése a cél, hanem személyes emberi történetek elmesélése is. Az intézmény létrehozását a Yahoo emberi jogi alapítványa támogatta. Az amerikai internetes szolgáltatót korábban élesen támadták, amiért segített Pekingnek a nézeteiket a virtuális térben kifejtő kínai másként gondolkodók beazonosításában, akiket rendszerellenes nézeteik miatt le is tartóztattak. 

"A múzeumban a Laogai úgy látható, mint egy vállalkozás, a termelési kvótákkal, amelyeket el kell érni" – magyarázza az alapító a kiállított teászacskókra és művirágokra utalva. "De azt is akartam, hogy a látogató megértse, a táborok elsődleges terméke maga az átnevelt ember" - tette hozzá az emberi jogi harcos, akinek Göncz Árpád köztársasági elnök 1996-ban Nagy Imre-emlékplakettet adott. Somogyi Ferenc washingtoni nagykövet tavaly a magyar köztársasági elnök által adományozott Szabadság hőse emlékéremmel tüntette ki.
Wu azt állítja, hogy Kínában folytatódnak a jogsértések, a fogolytáborok ma is léteznek. A The Washington Times cikke szerint a washingtoni kínai nagykövetség ezt tagadja.

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Lavór

Ajánlott bejegyzések:

  • Új tagokkal lép fel az Analog Balaton Új tagokkal lép fel az Analog Balaton
  • Veszteségtől a feldolgozásig - 20. századi remekművekkel indít a Concerto Veszteségtől a feldolgozásig - 20. századi remekművekkel indít a Concerto
  • Péntektől vasárnapig: Bachtól Kurtágig Péntektől vasárnapig: Bachtól Kurtágig
  • Az emberség ünnepe Az emberség ünnepe
  • Világzenék a legjobb minőségben Világzenék a legjobb minőségben

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr107835718

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

Legolvasottabb

  1. A 10 legütősebb drogos film
  2. Boribon és Annipanni - az első mese
  3. Színt vall a brutális gyilkos anyja
  4. Intim megágyazás...
  5. Elképesztő titkok derültek ki a királynőről
  6. Hogyan készítsünk vodkát?
  7. 10 emlékezetes televíziós kvízműsor
  8. Eltemették Fejtő Ferencet
  9. Jim Carrey mint ünnepi perverz
  10. 220 éves az első magyar kőszínház

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása