Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
A leghíresebb magyar törvényenkívüli

A leghíresebb magyar törvényenkívüli

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2008. 11. 22.
Kezdődik a licit a Balatonnál
2022-08-08 15:50:44

Hamarosan indul a vetélkedés Züzü kegyeiért. Csók István a francia impresszionisták hatása alatt

Újra akcióba lendül Pityke és Marcipán!
2022-08-07 08:49:22

Portréfilm készül a legendás rajzfilmsorozatot megalkotó Maros Zoltán animációs rendező munkásságáról.

Különleges koncertre készül a négy fiatal magyar muzsikus
2022-08-05 12:34:07

Augusztus 18-án lép fel az Opus Jazz Clubban a Szakcsi Lakatos Róbert Quartet. A csapat vadonatúj

Nekik jutalom velünk lenni
2022-08-04 11:40:52

Az  UtcaSzAK nak köszönhetően olyan gyerekek és felnőttek hoznak létre előadásokat immár másfél évtizede

további bejegyzések a szerzőtől »

Százharminc éve, 1878. november 22-én fejezte be földi pályafutását a szamosújvári fegyházban Rózsa Sándor, a legendás alföldi betyárvezér. 1813. július 16-én született. Anyja korán meghalt, apját marhalopás miatt agyonverték, öccse a börtönben akasztotta fel magát.

Neve 23 évesen bukkant fel először egy periratban, amikor két tehén ellopása miatt másfél évi rabságra és "fertályévenként 25 botok elszenvedésére" ítélték. A 150 botütésnek csak a felét állta ki, tíz hónap után megszökött és "szaladó betyár" lett. A törvénnyel újra 1842-ben került összeütközésbe, amikor 13 marhát elhajtott, majd tűzharcba keveredett a pandúrokkal. A hatóságok ekkor hajtóvadászatot indítottak ellene, de ő mindig kisiklott kezük közül, csak rablásainak híre szállt szájról szájra.

Csak 1848-ban bukkant elő, a legenda szerint a Cegléd felé kocsizó Kossuthot akarta kirabolni, de az meggyőzte: a magyarok gyilkolása helyett az idegenek ellen harcoljon. Akárhogy is történt, a Honvédelmi Bizottmány amnesztiában részesítette és szabadcsapat szervezésével bízta meg. (Jókai később azt írta, hogy ő vitte el neki a menlevelet, de ebből csak annyi igaz, hogy valóban megbízták a kézbesítéssel.) Rózsát és hétpróbás embereit a nép lelkesedéssel, a hivatásos katonák gyanakvással fogadták, s az utóbbiaknak lett igazuk. A fegyelmezetlen csapat nem csak az ellenséget, hanem a parasztokat is végigfosztogatta, így végül szélnek eresztették őket.

Rózsa Szegeden telepedett meg, meg is nősült, s talán megmarad az egyenes úton, ha egy túlbuzgó Bach-huszár nem akarja rég elkövetett bűnei miatt elfogatni. Sikerült megszöknie, visszatért betyárnak, "szorgos munkája" nyomán 1853-ban már tízezer forint vérdíj volt fejére kitűzve. Mivel csak a gazdagokat zaklatta, a zsákmányt igazságosan osztotta el és a zsandárokat is meg tudta vesztegetni, a nép nyolc évig bújtatta. (Úgy tartották: "Rózsa Sándornak még a lován is fordítva van a patkó, hogy mikor megy, azt higgyék, hogy jön".) Amikor 1857-ben mégis horogra akadt, külön bíróság elé állították, pere csak másfél év múlva kezdődött meg. Több gyilkosságot rábizonyítottak, halálra is ítélték, de mártírt már nem akartak csinálni belőle, így kegyelemből életfogytiglani börtönt kapott.

Kilenc évig raboskodott Kufsteinben, ahol afféle helyi nevezetességnek számított, cellájában hírességek adták egymásnak a kilincset. 1868-ban amnesztiával szabadult, de a szabadsághős koszorúja gyorsan lehervadt fejéről. Ismét rablóbandát szervezett, egyre vakmerőbb vállalkozásokba fogott, még egy vonatot is megpróbált kirabolni. Ráday Gedeon királyi biztos 1869 januárjában tőrbe csalta, 1872-ben lefolytatott második perében 21 rendbéli rablás, 9 lopás és 1 rendbéli gyilkosság miatt életfogytiglani fegyházra ítélték. Másodfokon ezt halálbüntetésre súlyosbították, de a Kúria ismét levette nyakából a kötelet és élete végéig rács mögé utalta. A szamosújvári börtönben halt meg 65 éves korában tüdővészben, egyetlen, nyolc forintért elkelt suba maradt utána. Legendás alakja a népballadákban, a nótákban, a regények lapjain és a filmvásznon máig él.

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Vidék Lavór

Ajánlott bejegyzések:

  • Különleges koncertre készül a négy fiatal magyar muzsikus Különleges koncertre készül a négy fiatal magyar muzsikus
  • Új megvilágításba kerül az épületeinkben élő történelem Új megvilágításba kerül az épületeinkben élő történelem
  • Bajba került a hiánypótló fesztivál Bajba került a hiánypótló fesztivál
  • Nógrádi Gábor 75! Nógrádi Gábor 75!
  • Itt a leghosszabb előadás! Itt a leghosszabb előadás!

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr577836222

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

Hallgasd a Kultúrpart műsorát a Trend FM-en! Minden szerdán 16-18h között várunk benneteket!

trendfm_logo_subhead.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. A forradalom egy holland fotós szemével
  6. Meztelenség és anatómia
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

versverseny-banner-2021.png

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard