Jó ételek, szép edények, ékszerek jellemezték Luther Márton életvitelét, ami nem nagyon illik a reformáció atyját alacsony származású aszkétafélének feltüntető hagyományos képhez.

Régészeti leletek bizonyítják, hogy a valóság más volt. Pontosan 491 évvel azután, hogy Luther Márton kitűzte Wittenberg templomának kapujára 95 tézisét, amellyel megindította a protestáns reformot, a hallei régészeti múzeum kiállítja a vallásalapítónak a mindennapi életben használt száz tárgyát. Egy részük három lakhelyéről származik, a többi különböző templomokból és múzeumokból.
Ezek alapján kétségtelen, hogy a reformáció atyja jómódú polgári életet élt. Erről tanúskodnak a maradványok, amelyek az apja, Hans házánál folytatott ásatásokból kerültek elő. Ebben a házban nőtt fel maga Luther Márton is - írta az El País című spanyol napilap.
Baromfi-, malac- és madárcsontok sokasága mutatja, hogy a házban nem takarékoskodtak az élelemmel, hogy vadászgattak is, ami akkor is költséges szórakozás volt. A ház nagy földterületen, több épületből állt. A későbbi wittenbergi házban, amelyet feleségével, a volt apáca Katharina von Borával és hat közös gyermekükkel osztott meg, kristály- és porcelán étkészletet használtak. Martin Treu teológus, a Luther és a pénz című kötet szerzője, ezt a jólétet a feleség érdemének tulajdonítja.