Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Magyarok tárják fel a legnagyobb közel-keleti várat

Magyarok tárják fel a legnagyobb közel-keleti várat

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2008. 11. 22.
Túlvilági olimpikonok a Depeche Mode univerzumában – grandiózus show az MVM Dome-ban
2025-10-16 10:34:26

Két olimpiai bajnok, Szász Emese és Fodor Rajmund is kilép a valóság kereteiből, hogy misztikus lényként

Tradíció és elegancia találkozása – Átadták a Kis fekete pályázat díjait
2025-10-14 09:25:02

Tíz alkotó vehetett át elismerést a Hagyományok Háza Kis fekete pályázatán, ahol a népművészet és a

Tiszta őrület – Woody Allen legújabb darabjának világpremierje Budapesten
2025-10-13 18:00:00

November 7-én a Centrál Színházban mutatják be Woody Allen legújabb vígjátékát, a Tiszta őrületet

Szembe mersz nézni azzal, akivé válhattál volna?
2025-10-13 17:08:25

Vigh Bálint új független filmje, a KONEKT az önismeret és a traumafeldolgozás kérdéseit vizsgálja egy

további bejegyzések a szerzőtől »

Magyar régészek tárják fel Szíriában a Közel-Kelet legnagyobb középkori várát, Magratot, amely a Johannita Lovagrend központja volt. A Major Balázs által vezetett szíriai-magyar régészeti misszió, a SHAM 2000 óta végez feltárásokat Szíriában. Két éve kapták meg koncesszióba Magrat várát, ahol korábban még soha nem folyt kutatás.

Az 5,7 hektáros területen lévő vár kihalt vulkáni kúra épült. Dupla falgyűrűjén belül a fellegvár mellett egész középkori város állt lakóházakkal, templommal, kórházzal és püspöki palotával.

"Nagyon ritka, hogy egyetlen országra bízzák a feltárásokat, általában nemzetközi missziókat szerveznek" - mondta az MTI-nek Major Balázs, az expedíció vezetője, aki azért vállalkozott erre a nagyszabású feladatra, mert ez az egyedüli vár, amely Magyarországhoz kapcsolható, részben magyar pénzből épült. II. András 1218 januárjában, amikor hazafelé tartott seregével a Szentföldről, itt szállt meg, s hatalmas évjáradékot adományozott sójövedelméből: 100 márkát rendelt a vár fenntartására, amelyet "ezüstpénzben mindig húsvét idején" kellett kifizetni.

Az elmúlt két ásatási szezon eredményeit összefoglalva Major Balázs a maga nemében egyedülálló freskót emelte ki, amelyet a várkápolnában a később felvitt vakolatréteg alatt fedeztek fel.

"A freskó pokolbéli jelenetet ábrázol a déli falon. A középkori kápolnákban a szentély általában kelet felé néz, mert keletről kel fel a nap. A pokol, amennyiben megfestik, mindig a nyugati falon van, szemben az oltárral, mert ott megy le a Nap, sötétség honol. A mi poklunk közvetlenül a szentély mellett, a déli falon van. Ennyire közel a szentélyhez pokolbéli jelenetet nem nagyon szoktak ábrázolni" - magyarázta Major Balázs.

A régész szerint a középkori művész élénk fantáziával ábrázolta, miként sínylődnek a bűnösök. A felső sorban akasztottak láthatók, de mindegyiket mellékbüntetésként más módon kínoznak meg. Alattuk egy nagy kerék látható, amelyből nagy pengék állnak ki: arra nyársalták fel a bűnösöket. "Látható egy püspök is, aki hatalmas tűzben pörkölődik, s nem kevesebb, mint négy ördög foglalatoskodik vele. A legalsó sorban pedig egy karóba húzott lovag látható. A bűnösök elfordítják az arcukat az oltártól, a freskónak sötét a háttere". Nem így az északi falon felfedezett mennybéli életképeket bemutató freskó, ahol világossárga háttérrel ábrázolta a jeleneteket az egykori művész.

"Ezek a freskók azért is érdekesek, mivel a nyugati szakirodalom szerint a kápolna sekrestyefülkéjében található a legnagyobb összefüggő keresztes freskóciklus. Ez az 1970-es években került elő, s pünkösdi jelenetet ábrázol. A kápolnából előkerült freskók ma a legnagyobbnak számítanak és gyanítjuk, hogy van még egy-két felület, ahol további falfestmények kerülhetnek elő. A pokoljelenet 8 négyzetméteres".

Major Balázs elmondta, a johanniták mielőtt felépítették volna a várat, közművesítették a hegyet: ciszternákat építettek, amelybe a téli csapadékot gyűjtötték, s latrinarendszert. A parancsnoki torony felső emeletén, a fapillérben kiképzett fülkében vízöblítéses latrinát építettek. A latrinák feltárása azért is fontos, mert nem csupán az ürülék eltávolítására szolgált, hanem középkori szemétledobóként is.

"A latrinából sok kerámia és ezüstpénz, valamint állati és növényi maradványok kerültek elő. Ebből meg tudjuk határozni, hogy mikor használták, másrészt következtethetünk a vár lakóinak táplálkozására" - mondta Major Balázs.
Így a vár egykori lakói kedvelték a szőlőt, az olajbogyót, népszerű volt a tojás, ahogy a tengeri hal is.

"A sertéscsont kevés, ahol viszont találunk, tudjuk, hogy a réteg a keresztesektől származik.. Előkerültek csontok, amelyeken egyértelműen látszik a kóser vágás" - hangsúlyozta Major Balázs.

Ahol senki sem várta - a keleti boltozott teremsor tetején a fél-egyméteres törmelékréteg feltárásakor elegáns keresztes kori lakószobákra bukkantak, ami új megvilágításba helyezi a középkori várak mindennapi életéről alkotott nézeteket.
"Eddig a várakból a hatalmas falakat, tornyokat, gigantikus boltozott csarnokokat láttuk. Itt viszont lakályos szobák sorát alakították ki, de volt fürdőmedence és konyha is" - hangsúlyozta Major Balázs, aki az expedícióról december elsején számol be budapesti sajtótájékoztató keretében.

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Külföld Képző

Ajánlott bejegyzések:

  • Túlvilági olimpikonok a Depeche Mode univerzumában – grandiózus show az MVM Dome-ban Túlvilági olimpikonok a Depeche Mode univerzumában – grandiózus show az MVM Dome-ban
  • Krasznahorkai László Nobel-díjas író világa Szentendrén – október végéig látható a Minduntalan kiállítás Krasznahorkai László Nobel-díjas író világa Szentendrén – október végéig látható a Minduntalan kiállítás
  • Újra színpadon Eötvös Péter utolsó operája, a Valuska Újra színpadon Eötvös Péter utolsó operája, a Valuska
  • Az ismeretlen modell nyomában – Gustav Klimt elveszett festményének regényes története Az ismeretlen modell nyomában – Gustav Klimt elveszett festményének regényes története
  • Száguldás, sárkányok, rosszfiúk – a nyár 10 legkedveltebb mozija Magyarországon Száguldás, sárkányok, rosszfiúk – a nyár 10 legkedveltebb mozija Magyarországon

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr207836228

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard