Egy izraeli régész - feltételezése szerint - megtalálta Heródes feleségének és menyének sírkamráját. Ehud Necer, a jeruzsálemi Héber Egyetem régésze irányítja a Herodium feltárását. A létesítményt a bibliai Heródes palotának és erődnek tervezette, de temetkezési helyül is szánta.
Mint Ehud Necer kifejtette, a mostani leletek alátámasztják azt a feltételezést, hogy tavaly Heródes sírkamráját sikerült feltárnia. A helyszín közelében emberi csontokat is találtak, ám a régész nem tudta bebizonyítani, hogy ezek a Heródes-család tagjai lettek volna.
A régész szerint az uralkodó és családtagjainak földi maradványai akkor semmisülhettek meg, amikor a mauzóleumot szétzúzták. Ez akkor történhetett, amikor Kr. u 66 és 72 között a zsidók fellázadtak a római uralom ellen.
Heródes, aki Kr. e. 37 és Kr. e. 4 között volt Júdea királya, külpolitikailag Rómától függött, ám belpolitikailag teljesen önálló volt. A hellenizmus előmozdítója volt, színházat építtetett, játékokat rendezett a vallásos júdeaiaknak. Városokat (Cesarea, Massada, Erodio) emeltetett, ahogy nevéhez fűződik a jeruzsálemi Nagytemplom újjáépítése is.
Heródes alakja az Újszövetségben is megjelenik: Máté evangéliumának 2. fejezete írja le a betlehemi gyermekgyilkosság történetét. Eszerint a Napkeleti bölcsek egy csillagot követve a zsidók újszülött királyát keresték Jeruzsálemben, Heródes palotájában. Ekkor Heródes hatalmát féltve legyilkoltatott minden 2 évesnél fiatalabb fiúgyermeket Betlehemben.
