Előrejelzések szerint a médiapiac nagy vesztesei a kishirdetők lesznek, valamint a nyomtatott és az online sajtó. A kis költségvetésű, kreatív reklámok számíthatnak keresletre - mondta Borsos Sándor, a november 29-i Reklámzabálók Éjszakája fő szervezője az MTI-nek.
A gazdasági válság hatása a reklámra - erről is szó lesz szombaton, a Budapest Congress and World Trade Centerben (régi nevén: Budapest Kongresszusi Központban) a Reklámzabálók Éjszakáján, amelyet bárki látogathat belépőjegy ellenében, bár elsősorban szakmai összejövetelről van szó. Azt már mindenki érzékeli, hogy "a bankok nem hitelt hirdetnek, hanem betétet, az autógyárak pedig már az elmúlt két évben is szenvedtek" - fogalmazott a reklámszakember.A média számára érzékeny a veszteség, a lemondások nagy része kisebb, közvetlen hirdetőkből fakad. Azoknál a cégeknél is gond van, amelyek kisebbek és csak egy-két márkát képviselnek. A multiknak mindig lesz olyan termékük, amivel újabb és újabb keresletet tudnak teremteni a megváltozott fizetőképességű körnek is - magyarázta.
A legnagyobb vesztes nem a televízió, hanem a nyomtatott sajtó és az online. Sőt: a recesszióval érintett hirdetők a televíziót részesítik előnyben. A reklámokat sokkal közvetlenebb hangvétel jellemzi és tartalmában kevesebb a külföldről átvett üzenet - hangsúlyozta Borsos Sándor.
A hirdetések jelentős százaléka eddig is az előnyös ár-érték arányt hangsúlyozta. Most és a jövőben még több cég érvel majd az árelőnnyel, mint korábban. De nem fognak eltűnni azok a márkák és reklámjaik sem, amelyek a magasabb fizetőképességű rétegnek szólnak. Ezeknél pedig kötelező a magas minőség, a kreatív művészi, igényes kivitelezés.
Simon Zsolt, a Mediaedge nevű médiaügynökség igazgatója szerint a "reklámpiac nem tűnik el, csak átrendeződik". A hirdetők nagy része az eladásokon még nem érzi a recesszió hatását és bíznak abban, hogy nem is fogják. A visszajelzések alapján a reálbérek és a háztartások fogyasztásának tavaly elkezdődött csökkenésére a nagyobb hirdetők már az elmúlt egy-másfél évben új kommunikációs stratégiát dolgoztak ki, így a jelenlegi állapot nem a helyzetet rontja, hanem a helyreállást késlelteti - tette hozzá Simon Zsolt. Vannak olyan kategóriák, hirdetők és márkák, amelyeket nem érint a válság, vagy élve a recesszió adta túlkínálat lehetőségével, olcsón juthatnak reklámfelülethez és még nyerhetnek is a válsággal.
Egy másik tendencia szerint az olcsó árut ezután még inkább megveszik reklám nélkül is, tehát inkább a drágát kell népszerűsíteni. Közben megjelentek a recessziós reklámok is: egyes éttermek válságebédet, sőt válságreggelit hirdetnek, azaz olcsó, megfizethető, laktató fogásokat.
A Reklámzabálók Éjszakájának fő szereplői maguk a fogyasztók, azaz a Reklámzabálók. Akik ugyancsak változnak - állítja az esemény fő szervezője. Egyre fiatalabbak a reklám iránt érdeklődők és már nem elégszenek meg azzal, hogy ítélkezzenek a nemzetközi és a hazai mezőny felett. Szívesen megmutatják, ők hogyan csinálnák. Erre idén egy új platformot is biztosítanak, Ifjú Penge néven.
A pályaműveket Sas István vezetésével hírességek zsűrizik, köztük Herendi Gábor, Steiner Kristóf és Zsédenyi Adrienn. A legjobb alkotásokat bemutatják a rendezvényen.
A www.reklamzabalok.hu honlapon találhatók részletek a rendezvényről, és ezen a weboldalon lehet szavazni az Arany Pengére, azaz a legjobb reklámokra, amelyet négy kategóriában - film, sajtó, plakát, rádió - hirdettek meg.
Az első Reklámzabálók Éjszakája egy francia fiatalember, Jean-Marie Boursicot nevéhez fűződik, aki 1981-ben tartott először reklámfilm-vetítést, mert az volt a meggyőződése, hogy mások is szeretik a jó reklámokat. Nézetét meglepően sokan osztották és osztják ma is.
Az eseményt Magyarországon 2001 óta rendezik meg.
