Kínában felfedezték az eddig ismert legősibb és legprimitívebb teknősbéka maradványait - a 220 millió évvel ezelőtt élt hüllő fogazattal, teljesen kifejlett hasi páncéllal és alakulófélben lévő háti teknővel rendelkezett.

Mint a kínai szakértők a Nature című tekintélyes tudományos folyóiratban publikált cikkükben kifejtik, az Odontochelys osztályába tartozó teknősbéka felfedezése segít megoldani a hüllők evolúciójának legnagyobb rejtélyét, azt, hogy miként alakult ki testük és páncélzatuk.

A kínai felfedezés megfosztja a legősibb teknősbéka titulusától a hüllők Proganochely osztályát. A teljesen kifejlett háti és hasi páncéllal rendelkező teknősbéka maradványaira Németországban bukkantak és 10 millió évvel fiatalabb, mint kínai fajtársuk.

"Az Odontochelys a hiányzó láncszem. A Németországban felfedezett hüllő nagy vonalakban hasonlít a ma élő teknősbékákhoz. Eddig azonban nem sikerült kiderítenünk, hogy hogyan fejlődött ki a teknősbéka páncélzata. Ez nem történhetett egyik napról a másikra" - magyarázta a Li Csun (Li Chun), a Kínai Tudományos Akadémia kutatója.

Ismertetése szerint a Kujcsou (Guizhou) tartományban felfedezett három teknősbéka maradványaiból látható, hogy első lépésként a mellvért, azaz a hasoldali teknő fejlődött ki. A háti teknő viszont csak a később alakult ki.

A fosszíliákra tengeri üledékben bukkantak. A három ősteknős közül kettő 20 és 30 centiméter közötti volt, a harmadik pedig 40 centiméteres."Mindhármuknál már kialakult a neurális lemez - a háti páncélnak ez a része fejlődik ki elsőként" - mondta Li Csun.A szakember szerint az ősteknős húsevő volt, s egyértelműen vízi életmódot folytatott, azt azonban nem lehet tudni, hogy édesvízben, vagy tengerben élt-e.