Mi jut eszetekbe, ha ezeket halljátok: Derby arcszesz, Helia-D arckrém, Wu2 sampon, Figaro borotvakrém, Bánfi hajszesz? A hetvenes-nyolcvanas évek? Pedig ezek a 20-30 évvel ezelőtti slágertermékek még ma is megtalálhatók a boltok polcain. Na jó, sajnos sokszor a boltok alsó polcain, de azért ott vannak.

A külföldi multik csilli-villi kozmetikumainak dömpingjében könnyen elfeledkezünk ezekről a magyar termékekről -bár, az is igaz, hogy az, hogy mi magyar és mi külföldi, már nem is olyan egyszerű kérdés, de erről majd később. Először is nézzük meg, melyek azok az egykori, mára kultikussá vált magyar kozmetikai márkák, amelyek nem váltak az idő, a rendszerváltás, a multik, meg a privatizáció martalékává.

Aki maszatos, az egészséges nem lehet!

Kezdjük az alapokkal. Pancsoljunk egyet! Ezen a területen alap márkák a Gabi és a Baba. Utóbbi már nem is retró, hanem egyenesen történelmi márka, ugyanis már 1920-as években született meg, és a kilencvenes évekig szappan, olaj, krém és hintőpor létezett belőle, ma már hintőpor és olaj nincs, helyette viszont több illatban kapható és sampon, balzsam, tusfürdő, és testápoló is. A bájos pöttyös dizájnt meg szerencsére nem nagyon piszkálták.

A Gabi jóval később, 69-ben született meg, és gyerekeknek találták ki, de a valljuk be, a Gabi fogkrémről elég nehéz volt a felnőttkor felé közelítve leszokni, annyira finom volt. A flakonokon lévő fürdőző elefánt átalakult ugyan, de még ott van, és még egy gombóc gyerekfej is rákerült Gabi termékekre, ráerősítve ezzel a szakértő gyermekápolás imidzsre.


Hajmosás téren a retró márkák királya mindenképp a Wu2. Bizony, a Wu2 is él és virul, olyannyira, hogy két termékvonala is van, a fiatalosabb Next és a hagyományos Miraculum, hogy a tradíciókhoz ragaszkodó vásárlót se veszítsék el. Így a sok formatervezett kiszerelésű spray, hab, lakk és balzsam mellett, azért ott figyel az ormótlanságában is kedves, kis, henger alakú 100 millis és a féltégla méretű és alakú 1000 millis sampon is.

Nagy öreg márkák közül megvásárolhatjuk még a mókás „6 hét hit és hat” szlogennel reklámozott Bánfi hajszeszt és a Bojtorján sampont is, amelyek az 1949 óta létező Herbária vállalat termékei.


Végre egyszer a férfiak …

„Végre egyszer a férfiak vezethetik a nőket az orruknál fogva”- szólt a Derby arcszesz szlogenje. Arról mondjuk lehetne vitázni, hogy mennyire voltak kifinomult illatkompozíciók az egykori Caola, mostani Caola-Alfa gyár borotválkozáshoz kifejlesztett termékei. Mindenesetre a retró, pamacsos borotválkozás hívei a mai napig szívesen használják a Figaro borotvakrémeket, és a Barbon borotvahabot, amiknek a csomagolása is erősen retró maradt, szemben a Derbyvel, amit Derby Lux névre kereszteltek, és az új dizájnját talán a romantiko-macsó kategóriába lehetne sorolni leginkább.

Az én fogam is ettől ment el

„Mosson fogat Amodenttel, az én fogam is ettől ment el”- ez persze csak a gonoszkodó versike a köznéptől, az 1965 óta létező fogkrémet eredetileg az „Amodent-fogat ment” szlogennel promótálták. Ma már az eredeti íz mellett gyógynövényes és fogfehérítő változata is van.

És létezik – bár e cikk szerzője nem emlékszik, hogy valaha látta volna a Dm, vagy Rossmann polcain - az Ovenall márka is, szájvíz és Huncut elnevezésű gyerekfogkrém is kapható belőle.


Fékezett habzás

Ma is kapható a mosószer márkák triumvirátusa a Biopon-Tomi-Bip. A Bioponból ma már van több illat, por és gél, és színes ruhákhoz való termék egyaránt, a Tomi esetében viszont az egykor létező követhetetlenül sok almárka közül (Brill, Mat, Szuper, Sztár, Gála stb.) mostanra csak a Kristály maradt meg, igaz ebből is kapható a tavaszi virágoskert illattól, a színes ruhákhoz használatos por és gél állagú mosószerekig minden. Ugyanígy a Bipből is már az aromaterápiástól a gallértisztítóig minden kapható.

Ezt használja nyakra főre!

A krémek piacára a hetvenes évektől tört be két olyan újdonság, amit nem a korszak monopolhelyzetben lévő kozmetikai gyára, a Caola állított elő.
Mindkettő gyógyszergyárhoz kötődik, az egyik a hetvenes évek elejétől piacra dobott, Pataki Ági nevével végleg egybeforrt Fabulon, a Kőbányai Gyógyszerárugyár (a mai Richter) terméke, a másik pedig a Biogal sikerkozmetikuma, a Helia-D, amit egy állítólagos Nedeczky néni fedezett fel, mégpedig úgy, hogy észrevette, hogy a napraforgó szárából kicsorduló nedű simává varázsolja a munkában megfáradt, kiszáradt kezeit. Az otthon kikutyult csodaszernek először a néni lakhelyén ment híre, majd bekerült a tévébe, egyet pislogott, és már azt láthatta, hogy kutyulmányát a Biogal gyártja, még egyet pislogott és már azt is láthatta, hogy még külföldön is vevők a krémre. Igazi magyar sikersztori!

Ami viszont a rendszerváltás tájékán kezdődött a kozmetikai iparban, azt már inkább a káosz szóval lehetne jellemezni, mert lehet ugyan örvendezni, hogy az egykori híres magyar márkák élnek, és többé-kevésbé virulnak ma is, de a „magyar” jelzőbe jó pár termék esetében bele lehetne kötni.



A rendszerváltás előtt a felállás az volt, hogy volt egy 1831-ben bizonyos Hutter József szappanosmester vállalkozásából kinőtt monopolhelyzetben lévő cégünk, ami 63-ban az Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalat, (KHV) 81-ben, pedig a Caola nevet vette fel. A Caolához tartozott szinte az összes itt említett híres márka, leszámítva a már említett gyógyszeriparhoz kötődő Hélia-D-t, Fabulont, A Tiszamenti Vegyiművekhez tartozó Tomi mosóport, valamint a Herbária termékeket. A magyar termékek egyeduralkodásának természetesen végett vetett a rendszerváltás, a bejövő multik nemcsak új márkákat „szabadítottak rá” a piacra, de újabb fogyasztói igényeket is kialakítottak. Ami ezután jött, azzal nyilvánvalóan egy könyvet is tele lehetne írni, mi csak egy erősen vázlatos áttekintésére vállalkoznánk.

Kezdjük a felsoroltak közül a kakukktojással, ami magyar cég volt, az is maradt, és nem vesztette el húzó márkáit. Ez a Herbária. Ennél kacskaringósabb utat járt be, de végül is ma is magyar vállalat tulajdonában van a Hélia-D márkanév. 1996-ban átvette a Caola, tőlük pedig az Unilever, de az 2004-ben köszönte szépen, visszaadta, nem tudott mit kezdeni vele. Ma a Hélia-D kft tulajdona.
A Fabulont 1993-ban a Colgate-Palmolive vette meg, és, ugyan a cég kb. fél éve bezárta a dorogi üzemét, a Fabulon naptejeket még gyártják Olaszországban.

És akkor jöjjön a Caola termékek szétrajzásának cseppet sem egyszerű története. A Caola piaci részesedésének visszaesése miatt és mert ráfért a vállalatra egy kis technikai korszerűsítés, kénytelen volt megválni jó pár márkájától. A Gabi a Sara Lee-hez került, az Unilevernek adta az Amodentet, majd a Babát, és a Biopont. Ez Utóbbit az Unilever továbbadta a Henkelnek, ami már korábban megszerezte a Tiszamenti Vegyiművektől a Tomit. Végül a Caola eladta a Wu2-t, a Bipet és még magát a Caola nevet is, így a társaság 1999-ben felvette a Caola-Alfa nevet. A Wu2, a Bip és a Caola termékeket most az Egyesült Vegyi Művek (EVM Zrt.) gyártja, amit viszont megvett a cseh Bochemie vállalat. Bonyolult? Szerintünk is.