Fogság című 2005-ös regényéből olvasott fel részleteket angolul Spiró György kedden a washingtoni magyar nagykövetség estjén. A Kossuth-díjas író elmondta, hogy a történet az időszámításunk szerinti I. században játszódik, egy Rómában született, rosszul látó zsidó fiúról szól, aki tagja lesz egy delegációnak, amely egyházi adót visz Jeruzsálembe.

Spiró György elmondta, hogy nem vallásos, és regénye sem az. Annak a világnak a mindennapjait igyekezett bemutatni, amelyben a kereszténység elterjedt. Főhőse nagy események tanúja volt, de igazából nem tudta felmérni azok jelentőségét, mint ahogy a mai ember sem képes erre. "Fogalmam sincs, melyik történés a fontos a mai világban, nem tudom". Elárulta, hogy főhősének több biológiai adottságát magáról "kölcsönözte", így könnyebben el tudta képzelni, hogyan reagált különböző helyzetekben.
A regényrészlet felolvasása után a közönség kérdéseire válaszolva elmondta, hogy közel 800 oldalas regénye nem jelent meg angolul. Sanders Iván - irodalomtörténész, fordító, a New York-i Columbia Egyetem professzora - lefordított három rövidebb részt, és megkeresett amerikai kiadóházakat, "de nem járt sikerrel, a könyv senkit nem érdekelt".
Ennek talán az az oka - fejtegette -, hogy ez egy hosszú regény. Rámutatott, vannak olyan magyar írók, akiknek hosszú regényeit kiadják angol nyelven, de csak a német megjelenés után, mert a magyar irodalomnak a német piac a legfontosabb. "Nekem soha egyetlen munkám sem jelent meg németül és angolul sem, teljesen ismeretlen vagyok" - mondta. "Ráadásul túl öreg vagyok ahhoz, hogy író legyek az Egyesült Államokban; a kiadók a 30 és 40 év közötti írókat kedvelik, hiszen azokba érdemes befektetni, egy 60 éves író nem szerencsés fickó, rá nem kifizetődő pénzt áldozni".
Spiró György - aki most hetedik alkalommal utazott Amerikába, ahol először 1984-ben, a Columbia Egyetem Soros-ösztöndíjasaként járt - pályakezdésével kapcsolatban úgy fogalmazott: miután eldöntötte, hogy nem lesz zenész, sem fizikus, úgy határozott, drámaíró lesz. "Azért drámaíró, mert a magyar költészet túl jó, a magyar próza is túl jó, így a drámaírás maradt" - fogalmazott. Megjegyezte, hogy a drámaírás azért jó, mert akkor is fizetnek, amikor a darab megjelenik könyvben, meg akkor is, amikor színpadra állítják.
Elmondta, hogy 1962-ben írta első darabját. "Fogalmam sem volt, tehetséges vagyok-e (...) kiderült, hogy nem vagyok elég tehetséges a drámaíráshoz, mert sajnos iróniával születtem". Mint mondta, az általa nagyra tartott, született drámaírók, köztük Euripidész, Shakespeare vagy Csehov - nem rendelkeztek iróniával. "Kiderült, hogy született prózaíró vagyok" - mondta, hozzátéve, hogy "ez viszont sajnos sok időbe és energiába kerül".
A Fogságból szerdán a New York-i Magyar Kulturális Intézetben tartanak felolvasást, a szerzővel Sanders Iván beszélget.
Információ