Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
125 éve született Kós Károly

125 éve született Kós Károly

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2008. 12. 14.
Népi ritmusok és legendás éjszakák Gombaszögön
2025-07-14 18:00:00

A Felvidék legnagyobb ifjúsági-kulturális rendezvényén, a Gombaszögi Nyári Táborban idén is különleges

Rock, család, Balaton: közeleg a 17. TÁBOR Fesztivál
2025-07-14 11:02:30

Augusztusban ismét benépesül Alsóörs, ahol a hazai rock- és metalélet nagyjai, családbarát programok és

Zene, ami összeköt - országjárásra indul a Concerto Budapest
2025-07-11 18:00:00

A klasszikus zene erejével szeretné közelebb hozni az embereket egymáshoz és a kultúrához a Concerto Budapest

Tánc, zene, mesterségek: a Hagyományok Háza beköltözik a nyári fesztiválokra
2025-07-11 11:07:40

Legyen szó kézműves foglalkozásról, táncházról, népzenei koncertről vagy mesemondásról, a Hagyományok

további bejegyzések a szerzőtől »

Százhuszonöt éve, 1883. december 16-án született Temesvárott Kós Károly erdélyi magyar építész, író, grafikus, könyvkiadó, politikus.

Erdélyi szász család sarja, apja, Karl Kosch postatisztviselő volt. A nagyszebeni és a kolozsvári diákévek után a budapesti Műegyetem építész szakán folytatta tanulmányait, tervezésben az elsők közé tartozott, amiről számos elismerés, pályázati díj tanúskodott. 

1907-ben lediplomázott, s ösztöndíjasként Székelyföld, Torockó és Kalotaszeg építészetét és néprajzát tanulmányozta. Így alakította ki sajátos stílusát, amelyben a szecesszió és az erdélyi népi építészet, díszítőművészet elemei keverednek. 1908-ban önálló építészeti irodát nyitott, első munkái között szerepelt - más tervezőkkel közösen - az óbudai református parókia, a zebegényi katolikus templom és az állatkerti pavilonok tervezése is. 

1910-ben a kalotaszegi Sztánán felépítette Varjú-várnak nevezett nyaralóját, későbbi lakóházát, s megírta a Régi Kalotaszeg című könyvét. Kalotaszeg címmel lapot indított, megtervezte a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumot és 1912-ben a "Kispesti munkásház és tisztviselőtelep" (Wekerle-telep) tervpályázaton az ő rendezési tervét fogadták el. 

Az I. világháború kitörésekor behívták katonának, de 1916-ban felmentették a szolgálat alól, s megbízták IV. Károly koronázási ünnepségének előkészítésével, amiért megkapta a Ferenc József lovagkeresztet. 1917-18-ban ösztöndíjjal Konstantinápolyban tanulmányozta a török és a bizánci építészetet, ebből született Sztambul című monográfiája. 1918-ban az Iparművészeti Főiskola építészeti tanszékére nevezték ki, de az őszirózsás forradalom után családjával inkább Sztánán maradt. 1919-ben megszervezte a Kalotaszeg Köztársaságot, amelynek címert, pénzt, zászlót és bélyeget tervezett. 

Trianon után részt vett a Magyar Néppárt és az Erdélyi Szépmíves Céh megalakításában, szerkesztette Benedek Elek Vasárnap című politikai újságját. A Céh jelentette meg első regényét, a Varjú nemzetséget is. 1931 és 1944 között szerkesztette az Erdélyi Helikon című folyóiratot, 1934-ben pedig elvállalta a kalotaszegi református egyházmegye főkurátorságát. Ebben az évben saját illusztrációival megjelent Az országépítő című, Szent Istvánról szóló történelmi regénye, amelyért Baumgarten-díjat kapott. 

A szintén történelmi témájú Budai Nagy Antal című drámáját a pesti Vígszínház mutatta be. 1940-ben - az erdélyi magyarságért végzett munkájáért - Corvin-koszorúval tüntették ki. 1945-től a kolozsvári Mezőgazdasági Főiskola dékánja, 1946-48-ban országgyűlési képviselő volt. 1952-ben nyugdíjba vonult, de az írással és a tervezéssel nem hagyott fel. Infarktusa, majd feleségének 1973-ban bekövetkezett halála után egészsége megromlott, 1977. augusztus 25-én hunyt el. Sírja a kolozsvári Házsongárdi temetőben található. 

Emlékére 1988-ban díjat alapítottak, amelyet minden évben december 16-án adnak át azoknak, akik különösképpen sokat tesznek településük arculatának formálásáért, vagy kiemelkedő építészeti tevékenységet végeztek.

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Képző

Ajánlott bejegyzések:

  • Rock, család, Balaton: közeleg a 17. TÁBOR Fesztivál Rock, család, Balaton: közeleg a 17. TÁBOR Fesztivál
  • Tánc, zene, mesterségek: a Hagyományok Háza beköltözik a nyári fesztiválokra Tánc, zene, mesterségek: a Hagyományok Háza beköltözik a nyári fesztiválokra
  • Magyar dallamok Japánban - A Cimbaliband sikere Oszakában Magyar dallamok Japánban - A Cimbaliband sikere Oszakában
  • A nyár ritmusai a BJC-ben A nyár ritmusai a BJC-ben
  • Magyar tehetségek is a reflektorfényben a Bartók Világversenyen Magyar tehetségek is a reflektorfényben a Bartók Világversenyen

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr597838072

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard