"Ha forró vízbe dobjuk a békát, kiugrik, de ha hideg vízbe tesszük, és csak lassan melegítjük, a béka megfő, mielőtt észrevenné. Ez történik Halderrel is vagy történhet bármelyikünkkel, ha nem figyelünk" - magyarázta a főhős helyzetét Viggo Mortensen, a Good című magyar koprodukcióban készült filmdráma sztárja.

Az ötvenedik évébe lépett Mortensen több mint húsz éve tűnt föl először a filmvásznon, Harrison Ford oldalán, A kis szemtanú című Peter Weir-thrillerben. A manhattani színész azóta negyven filmet hagyott maga mögött, mindközül a legnagyobb hírnevet A Gyűrűk Ura-trilógiával vívta ki Aragornként. (Már megpendítette, hogy a kétrészesre tervezett A hobbit című előzményfilmben is szívesen játszana.) Idén három filmje készült el, a minap a Good chicagói bemutatója előtt életműdíjjal ismerték el színészi teljesítményét.

A brazil Vincente Amorim rendezésében tavaly nyáron forgatott produkció John Halder berlini irodalomprofesszor (Mortensen) életének mozzanatain keresztül mutatja be, hogy apró megalkuvások sorozata miképp tehet egy jó embert az uralomra törő náci párt fajüldöző ideológiájának támogatójává, legjobb barátja, a zsidó pszichológus Maurice elárulójává.

"A Good nem kínál menekülést a nézőknek, mert róluk, rólunk szól. Nem mutatjuk a borzalmakat, a táborokat, amit témában készült filmek általában megtesznek... Adva van egy családos, alapvetően jó ember. De lépésről lépésre túl sok kompromisszumba megy bele. Miért baj, ha nem lehet Proustot tanítani? Majd tanítjuk később! - gondolja. De valójában nem is a németekről van szó a harmincas években, hanem emberekről, akik nem akartak tudomást venni a lépéseik következményeiről. Ahogy mivelünk történt az Egyesült Államokban. Nyolc éve még senki sem gondolta, hogy idáig jutunk" - húzott Mortensen mai párhuzamot a filmmel, arra utalva, hogy a terrorizmus elleni küzdelem jegyében Amerika apránként belement, hogy "félredobják a szabályokat".

"Halder, a jó apa, gondoskodó férj, anyját ápoló fiú, a zsidó Maurice barátja kompromisszumaival úgy fojtja meg korábbi emberi kapcsolatait, hogy látszólag tudatában sincs annak, mit tesz. A nézők talán eddig a pontig azonosultak is vele, de mikor a Kristályéjszakán meglátják az SS egyenruhájában, nyomban elutasítják: ez nem én vagyok, velem nem történhet ilyesmi!. Ahogy egyébként maga Halder is teszi. A tükörbe pillantva megdöbben, de nem áll meg, azt hiszi ráér majd később végiggondolni" - idézte fel Mortensen.

A magyar stáb jelmeztervezője által varrott piros-kék zakóban nyilatkozó, halk szavú Mortensen kollégájával, Jason Isaacs-szel és a Good brit producerével, Miriam Segallal érkezett Budapestre, hogy részt vegyen a Good budapesti díszbemutatóján. Isaacs filmes körökben tabunak számító csellel, egy ismerőse kapcsolatait kihasználva juttatta el Mortensennek a forgatókönyvet, mint mesélte a sajtótájékoztatón. A a sztár nyomban igent mondott a felkérésre, mert korábbi emlékek fűzték C. P. Taylor nyolcvanas évekbeli színművéhez, aminek megfilmesítéséért a BBC-producer Miriam Segal küzdött éveken át elszántan.

A brit zsidó családból származó Segal filmje többször eljutott a csapó eldörrenéséig, egyszer kis híján el is kezdődött Berlinben a forgatás, és a várakozó német stábot maga Isaacs fizette ki - ahogy fogalmazott "jobb meggyőződése ellenére" -, amikor "bedőlt a produkció". Segal azonban miután mindenkit kifizetett, ismét talpra állt, és új helyszínt keresett a harmincas évek Berlinjében játszódó filmhez. Elmondta: azért volt számára fontos a darab megfilmesítése, mert meggyőződésévé vált, hogy választ ad személyes kérdéseire is a holokauszttal kapcsolatban.


"A választás végül azért esett Budapestre, mert adott volt a korhű helyszín, a korabeli házak - magyarázta Isaacs -, a magyar produkciós társ, a Laurin Entertainment biztosította a szükséges szakmai hátteret, a költségvetés szempontjából pedig barátságos volt a gazdasági környezet".

"Halder áll a történet középpontjában, mert sorsa mindenkire hatással van a környezetében - fogalmazott a 46 éves brit színész, akit Lucius Malfoyként, a Harry Potter-filmek gonosz varázslójaként ismert meg a világ. - Az ő utazása érdekelt és fogott meg, mert magamra ismertem benne. A saját dilemmáimra, hogy sok mindent nem kellene tennem, bizonyos dolgokat például a környezet védelmében nem kellene megvásárolnom. Ma is vannak dolgok, amiről az emberek nem vesznek tudomást, és azt gondolják, akkor nincsenek is, mint nálunk Angliában a jobb élet reményében érkezők elzárt bevándorlótáborai."

A kérdésre, hogy mi a helyzet a modern világ információkáoszával, abban a helyzetben van-e a mai ember, hogy képes legyen helyes döntéseket hozni, Isaacs azt válaszolta: "Nincsenek tökéletes döntések, Nincs fekete és fehér. A dolgok bonyolultak, de meg kell találni az iránytűt, megéri ráfordítani az energiát. Mert mindig van egy határvonal. Tudnunk kell, hogy milyen következményekkel járnak a döntéseink."

A Good című drámát csütörtöktől vetítik a magyar mozik