Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Százhúsz éve született a Casablanca megálmodója

Százhúsz éve született a Casablanca megálmodója

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2008. 12. 22.
A világzenére fókuszál Szigetvár
2022-05-18 21:42:00

Lakatos Mónika elmesélte, mit érez egy friss Kossuth-díjas, viszont Sündi sajnos nem árulta el, mi a világzenei

Meteoritok a Duna-parton
2022-05-18 11:33:32

Napra pontosan a művész 80. születésnapján nyílt meg a Pesti Vigadó földszinti kiállítóterében Geszler

Megnyílnak a titokzatos kapuk
2022-05-16 21:04:15

Június 10-én, 18:00-tól a népi fúvós hangszerek virtuóz mestere, Szokolay Dongó Balázs adja elő  Fohász c.

Különös szeánszok egy budai villában
2022-05-15 16:39:05

Rejtélyes alakok, túlbuzgó túlvilág, szellemek és a főváros hangulata a Boszorkányház című új magyar

további bejegyzések a szerzőtől »

Százhúsz éve, 1888. december 24-én született Kertész Mihály magyar születésű, Oscar-díjas amerikai filmrendező, aki Michael Curtiz néven vált világhírűvé.

A budapesti izraelita hitközség anyakönyvi hivatalának nyilvántartása szerint Kaminer Manó néven született Budapesten. A négygyermekes család nehéz körülmények között élt, ezért a fiú már tizennégy évesen kenyérkereső foglalkozás után nézett: egy vándorcirkuszhoz szegődött artistának, s ebből fedezte színiakadémiai tanulmányait. A diploma megszerzése után Pécsett kezdte, majd Szegeden folytatta pályafutását, 1911-ben bonvivánnak szerződött a Magyar Színházhoz. Ekkorra már tisztába jött azzal, hogy a színpad nem az ő világa, inkább rendezni szeretett volna, ám mindennél jobban érdekelte a film. 1912-ben találkozott Siklósi Iván filmfeliratíróval, közösen készített Ma és holnap című filmjük volt Kertész első rendezése.

1913 nyarán néhány hónapot töltött az akkori idők legjelentősebb európai filmközpontjában, a koppenhágai Nordisk stúdióban, ahol statisztaként, vágóként, sőt színészként is kipróbálta magát. Önbizalommal telve tért haza, s hamarosan már a vezető rendezők között tartották számon. Kalandfilmek egész sorát készítette, de irodalmi forrásokból is gyakran merített. 1912-1919 között negyvennél több filmet forgatott, mégis elégedetlen volt az itthoni lehetőségekkel. A kommün idején propagandaműsorokban lépett fel, elkészítette a Jön az öcsém című agitációs filmet, majd meglepő hirtelenséggel elhagyta az országot. Ajánlatot kapott az osztrák Sascha Stúdiótól, azt remélte, hogy teljesül régi vágya, s nagyszabású filmeket készíthet. A húszas évek elején Bécsben monumentális történelmi és bibliai tárgyú filmeket forgatott, majd felfigyelt rá Hollywood: 1927-ben Jack Warner szerződtette állandó munkatársnak a Warner Brothers filmstúdióhoz.



A következő évben megrendezte a Noé bárkája című szuperprodukciót, immár Michael Curtiz néven. A filmet Magyarországon is forgalmazták, a budapesti bemutatóra Kertész külön kis bevezetőt készített, amelyben személyesen jelent meg a vásznon és magyarul köszöntötte a közönséget. Ez volt az első alkalom, amikor magyar szó hangzott el hangosfilmen.

Kertész gond nélkül alkalmazkodott az amerikai filmkultúra követelményeihez, s mivel a mozi népszerű műfajaiban maradandót alkotott, elképesztően gyorsan érvényesült. Ő volt az első, aki már 1930-ban színes technikával dolgozott. Elsősorban szórakoztatni akart, de selejtet sosem adott ki a kezéből. A filmipar jeles képviselőivel, népszerű sztárokkal vette magát körül. Rendkívül termékeny volt, 1912-től 1962-ig százhatvanhat filmet rendezett. Kalandfilmjei, westernjei, történelmi adaptációi a mai napig nem veszítettek frissességükből (Kid Galahad, Hét tenger ördöge, Robin Hood kalandjai). Ő rendezte a filmtörténet leghíresebb háborús melodrámáját, a Casablancát (1942), amelyért 1943-ban megkapta a legjobb rendezőnek járó Oscar-díjat. Nemzedékek nőttek fel ezen a filmen, s a mai napig műsoron tartják a világ televíziós társaságai.

Szinte halála napjáig dolgozott, utolsó filmjét Komancsok címmel 1962-ben forgatta. 1962. április 10-én halt meg Hollywoodban, rákbetegségben.

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Film Külföldi

Ajánlott bejegyzések:

  • Különös szeánszok egy budai villában Különös szeánszok egy budai villában
  • Ki volt Jézus apja? Ki volt Jézus apja?
  • Metszet az elengedésről Metszet az elengedésről
  • Új magyar Oscart hozott a Düne Új magyar Oscart hozott a Düne
  • Szívszorító jelenetek a légópincében Szívszorító jelenetek a légópincében

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr277838812

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

Hallgasd a Kultúrpart műsorát a Trend FM-en! Minden szerdán 16-18h között várunk benneteket!

trendfm_logo_subhead.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. A forradalom egy holland fotós szemével
  6. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  7. Meztelenség és anatómia
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

versverseny-banner-2021.png

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard