Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
180 éve született Szendrey Júlia, Petőfi hűtlen özvegye

180 éve született Szendrey Júlia, Petőfi hűtlen özvegye

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2008. 12. 27.
Családi titkok, közéleti drámák – A Pulszky-levelezés feltárja a múltat
2025-07-01 11:56:45

A Pulszky család 1867 és 1911 között íródott 331 levele nem csupán személyes vallomásokat és meghitt

Macifröccs-himnusz született: BÖBE és NEON LEON közös dala hódítja meg a nyarat
2025-06-30 11:54:28

A málnás fröccs frissítő élményét idézi meg a „Buborékok” című dal, amely az Artisjus Songbook Camp

A Nagyvárosi bujdosó emléke – 71 éve született Kissferi
2025-06-29 16:21:51

Kiss Ferenc zeneszerzőként, énekmondóként és népzenegyűjtőként egész életében a hagyományt szolgálta

Jön a III. Sukorói Tűzugró Fesztivál
2025-06-27 09:00:33

Ismét lángra lobban Sukoró Szent Iván-éji tüze! A nyári napforduló alkalmából koncertek, táncház és

további bejegyzések a szerzőtől »

Száznyolcvan éve, 1828. december 29-én született Keszthelyen Szendrey Júlia író- és költőnő, Petőfi Sándor felesége.

Édesapja, Szendrey Ignác, a Festetics-birtok tiszttartója volt. 1838 és 1840 között Mezőberényben, a Wenckheim kastélyban működő leánynevelő intézet, ezt követően 1844-ig a pesti Tenczer-Lejtei Leánynevelő tanulója volt, majd a mezőberényi Celestim kastély leánynevelőjében végzett. 

Miután édesapja a Károlyiak jószágigazgatója lett, a család a Szatmár vármegyei Erdődre költözött. Júlia, hogy kitörjön a vidéki élet egyhangúságából, gyakran töltötte idejét barátnőjénél, Térey Marinál Nagykárolyban. 1846. szeptember 8-án itt ismerkedett meg a megyebálon Petőfi Sándorral. Az akkor már közismert költő rögtön elnyerte a haladó gondolkodású lány szívét, aki szülei tiltása ellenére, pontosan egy évvel később férjhez ment szerelméhez. A boldogító igent az erdődi barokk várkastély kápolnájában mondták ki, mézesheteiket Koltón, a Teleki kastélyban töltötték. A lány szüleitől semmilyen támogatást nem kaptak, ennek ellenére sikerült saját otthont teremteniük. 

Pesten az irodalmi élet ünnepelt párja lettek. George Sand, a különc írónő - akit Petőfi is tisztelt és becsült -, nagy hatással volt Júliára, aki szoknya helyett gyakran jelent meg nadrágban és előszeretettel szivarozott. Már terhes volt, amikor kitört a forradalom. A párizsi trikolór mintájára megvarrta és március 15-én férje mellére tűzte a később ismertté vált első kokárdát. Petőfi naplójából ismert, hogy miközben a költő a Nemzeti dalt írta, szíve hölgye magának piros-fehér-zöld főkötőt készített. Zoltán, egyetlen közös gyermekük 1848. december 15-én született meg. 

A segesvári csata után férje halálhírére Júlia felkerekedett és megpróbálta felkutatni hitvesét. Még a hadszíntérre is elment, majd Pesten Haynautól próbált útlevelet szerezni Törökországba, de sikertelenül. Egy ideig Kolozsvárott, majd apjánál, Erdődön élt, azonban még a gyászév letelte előtt, 1850-ben férjhez ment Horvát Árpád történészhez. Frigyét nemzeti felháborodás kísérte, rajongói, barátai elfordultak tőle. Noha három gyereke is született, Júlia a második házasságban nem találta meg a boldogságot. Férjét másfél évvel halála előtt, már nagybetegen, elhagyta. 

Szendrey Júliában mindenki csak az istenített költő hűtlen özvegyét látta, pedig ő maga is alkotott. Verseket költött, George Sand-írásokat és -meséket fordított, valamint írt. 1856-ban az ő fordításában jelentek meg először Magyarországon Andersen meséi, figyelemre méltóak esszéi. Petőfi emlékéhez soha nem lett hűtlen, erről naplója, feljegyzései tanúskodnak.
Betegségtől meggyötörten, boldogtalanul, elhagyatottan halt meg 1867. szeptember 6-án. Utolsó útjára csak Zoltán fia kísérte ki, második férje nem engedte el a temetésre a közös gyermekeket. A Kerepesi temetőben, a Petőfi családdal közös sírban nyugszik.



tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Irodalom

Ajánlott bejegyzések:

  • Idén is a Gyerek Szigettel kezdődik a vakáció Idén is a Gyerek Szigettel kezdődik a vakáció
  • Jókai Mór és a múzeumok varázslatos éjszakája Jókai Mór és a múzeumok varázslatos éjszakája
  • Az ázsiai gyógyító regény az új skandináv krimi Az ázsiai gyógyító regény az új skandináv krimi
  • Átadták az Artisjus-díjakat – Geszti Pétert alkotói életműdíjjal tüntették ki Átadták az Artisjus-díjakat – Geszti Pétert alkotói életműdíjjal tüntették ki
  • Új előadással varázsolta el a gyerekeket az Etnofon Zenei Társulás Új előadással varázsolta el a gyerekeket az Etnofon Zenei Társulás

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr857839192

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard