Összegyűjtik, rendszerezik az országban fellelhető Kossuth szobrok fényképeit, leírását a Ceglédi Kossuth Lajos Múzeum munkatársai, hogy a dokumentumokból kiállítást rendezzenek. Az eddigi adatok szerint 150-nél is több város, falu közterén áll emlékműve a legendás hazafinak.

Reznák Erzsébet múzeumigazgató elmondta, hogy a 19. századi Magyarország meghatározó politikai egyénisége bronzba, kőbe formált alakja a leggyakoribb szobor, amely közterületeinken áll. A gyűjtésről szóló felhívás nyomán eddig 75 helységből érkeztek a múzeumba szoborfotók, amelyekből már tartottak is bemutatót. Rendszerezésükből kiderül, hogy az elmúlt 100 évben időről időre hullámszerűen születtek újabb és újabb köztéri alkotások. 

Az első hullám 1902-ben, Kossuth születésének 100. évfordulója alkalmából indult, majd 1948-ban, a szabadságharc centenáriuma alkalmából és 2002-ben, Kossuth születésének 200. évfordulójára emlékezve állítottak fel szobrokat.
Az érdekességek közé tartozik, hogy a budapesti Kossuth téren álló, kezével előre mutató óriás bronz Kossuth-szobor, Kisfaludi Stróbl Zsigmond alkotása helyén évtizedekig egy kőből, Horvay János mester által megformált Kossuth-szoborcsoport állt (a Batthyány kormány tagjaival), ám mivel a műalkotás a közízlés akkori meghatározói szerint pesszimizmust sugárzott, lecserélték. 

Az eredeti szobor Dombóváron kapott helyet, ma is ott látható. A másik nevezetes Kossuth-szobor - szintén Horvay János alkotása - Cegléd főterét díszíti, másolata pedig az ottani magyarok megrendelésére 1928 óta New York egyik terén áll. 

A leendő nagy Kossuth-szoborkiállítás a múzeum egyre gazdagodó gyűjteményét teszi vonzóbbá. A több száz Kossuth-relikvia között az intézmény nemrég jutott hozzá egy, az 1850-es években Londonban kelt Kossuth-levélhez, amelyben svájci szálloda ajánlata felöl érdeklődik. Itt őrzik egyebek mellett lánya, Kossuth Vilma porcelán játékcipőjét és megtekinthető Kossuth halálos ágya is. A nagy politikus 92 éves korában, 1894. március 20-án, Torinóban hunyt el tüdőgyulladásban. 

A Kossuth Múzeum Baráti Köre a hagyományoknak megfelelően január 24-én emlékestet tart. Előzménye, hogy 1877 januárjában egy 100 tagú ceglédi küldöttség kereste fel a számkivetésben élő Kossuth Lajost torinói otthonában, csupán azért, hogy szeretetükről biztosítsák példaképüket. Azóta a delegáció tagjai, illetve utódaik minden évben megemlékeznek erről az utazásról. Az egyesület legidősebb tagja a 95 éves Józsa Julianna, akinek dédapja anno ott volt a küldöttek között - mondta el Reznák Erzsébet múzeumigazgató.