Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
170 éves a fényképezés

170 éves a fényképezés

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2009. 01. 07.
A nyár ritmusai a BJC-ben
2025-07-02 08:17:33

A Budapest Jazz Club nyáron is gondoskodik arról, hogy a jazzrajongók ne maradjanak élmények nélkül.

Családi titkok, közéleti drámák – A Pulszky-levelezés feltárja a múltat
2025-07-01 11:56:45

A Pulszky család 1867 és 1911 között íródott 331 levele nem csupán személyes vallomásokat és meghitt

Macifröccs-himnusz született: BÖBE és NEON LEON közös dala hódítja meg a nyarat
2025-06-30 11:54:28

A málnás fröccs frissítő élményét idézi meg a „Buborékok” című dal, amely az Artisjus Songbook Camp

A Nagyvárosi bujdosó emléke – 71 éve született Kissferi
2025-06-29 16:21:51

Kiss Ferenc zeneszerzőként, énekmondóként és népzenegyűjtőként egész életében a hagyományt szolgálta

további bejegyzések a szerzőtől »

"A fénytan és a kémia valamennyi tudományos elméletét megzavarja, és ha beválik, forradalmasítja a rajzművészetet" - írták a francia lapok azután, hogy a francia akadémia ülésén bemutatták Louis Daguerre találmányát, a "fénnyel rajzolt képet." A nagy eseményre százhetven éve, 1839. január 7-én került sor, ezt a napot tekintik a fényképezés születésnapjának.

Louis Daguerre
Az adótisztből lett díszletfestő, majd feltaláló Daguerre 1829-ben társult a képrögzítés módszereivel régebben kísérletező Niépce-szel. Partnere ekkor már képes volt arra, hogy "alig" 8-10 órás exponálási idővel fényre keményedő bitumennel bevont üveglapon képeket fixáljon. Niepce 1833-ban meghalt, ettől kezdve Daguerre egyedül folytatta a munkát. 1837-re sikerült kidolgoznia a gyakorlatban is használható fotográfiai eljárást, amelyet jó üzletemberként magáról nevezett el dagerrotípiának (Niepce-ről szó sem esett). Az eljárás során ezüsttel bevont rézlemezt tartott jódgőz fölé, majd 3-30 perces expozíció után a képet hatvan fokon, higanygőz segítségével tette láthatóvá. Ezután tömény konyhasóval leoldotta az exponálatlan ezüstös részeket, így közvetlenül pozitív (de nem reprodukálható) képet kapott. A lenyűgözött francia kormány azonnal megvette a találmányt, amelyet nem helyeztek szabadalmi oltalom alá, hanem ingyen az emberiség rendelkezésére bocsátottak. Még abban az évben forgalomba került az első fényképezőkészlet, amely fél mázsát nyomott, a dagerrotípia meghódította a világot, hazánkban a leghíresebb Petőfiről készült.

A dicskórusba csak Londonból vegyültek disszonáns hangok, ugyanis az angol William Fox Talbot azt állította, hogy az ünnepelt franciától függetlenül ő is rájött a fényképezés titkára. Hátrányba azért került, mert nem kapott olyan fejedelmi ajánlatot, mint Daguerre a francia államtól, így kénytelen volt az eljárást hosszadalmas módon szabadalmaztatni.

George Eastman
Talbot módszere még rövidebb expozíciót igényelt, ő alkalmazta elsőként az előhívást és a papírra fényképezést, továbbá a pozitív-negatív eljárást. A történelem végül neki adott igazat: jobb minőségű és sokszorosítható képet adó módszere néhány év alatt kiszorította a dagerrotípiát. (Ezt évtizedekkel később és jobb minőségben a polaroid gépek támasztották fel, amelyek azonnal és pozitív képpel örvendeztették meg a felhasználókat.)

Az amerikai George Eastman volt az, aki a XIX. század végén feltalálta és Kodak névre keresztelt vállalata révén forgalmazni kezdte a celluloid filmet, a mai értelemben vett negatív filmet, lehetővé téve az amatőrfényképezés elterjedését. Az első színes felvételt 1861-ben készítették, de egészen a XIX. század végéig jobbára kézzel színezték a fotókat. Az első széles körben is használható színes lemezeket a mozgóképet is feltaláló Lumiére fivérek alkották meg, de drága és lassú módszerük a kiváltságos keveseké maradt. A színes fotózás csak az 1930-as évek közepén piacra dobott Kodachrome film révén lett széles tömegek számára elérhető hobbi. Napjainkra a hagyományos fényképezőgépeket szinte teljesen kiszorították a digitális gépek, amelyek alapvető alkatrészei ugyanazok, de a film helyén fényérzékelő áramkör (CCD) található, amely a képet digitális formában tárolja el.

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Képző Képolvasó

Ajánlott bejegyzések:

  • Macifröccs-himnusz született: BÖBE és NEON LEON közös dala hódítja meg a nyarat Macifröccs-himnusz született: BÖBE és NEON LEON közös dala hódítja meg a nyarat
  • A Nagyvárosi bujdosó emléke – 71 éve született Kissferi A Nagyvárosi bujdosó emléke – 71 éve született Kissferi
  • Új gasztrokaland a Street Kitchen és az UNICEF együttműködésében Új gasztrokaland a Street Kitchen és az UNICEF együttműködésében
  • Összemuzsikálni a nemzetet – A Halmos Béla-díjak 2025-ös átadója Összemuzsikálni a nemzetet – A Halmos Béla-díjak 2025-ös átadója
  • David Attenborough új óceánfilmje júniusban debütál: lenyűgöző utazás a tengerek megmentéséért David Attenborough új óceánfilmje júniusban debütál: lenyűgöző utazás a tengerek megmentéséért

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr357839942

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard