"Nílus-parti Michelangelónak" nevezték el az angol művészettörténészek azt az ismeretlen óegyiptomi festőt, akinek 11 restaurált faliképe hamarosan látható lesz a British Múzeumban.
A remekműveket a múzeum részére egy műgyűjtőnek még a XIX. század első felében kínálta fel egy görög sírrabló, bizonyos Giovanni d,Athanasi, aki valahol a thébai nekropoliszban tett szert rájuk. 1835-ben azonban a férfi összeveszett a múzeumi kurátorokkal, akikkel nem sikerült egyezségre jutnia jutalékát illetően, s emiatt megtagadta, hogy bármi információt eláruljon a sír hollétéről. Giovanni d,Athanasi, aki 1854-ben hunyt el nagy szegénységben, magával vitte titkát a sírba, s a régészek mindmáig nem tudnak semmit arról, hogy hol lehetett Nebamun végső nyughelye.
Az archeológusoknak nincs elképzelésük arról sem, hogy ki lehetett az ismeretlen festő, akinek tehetsége a reneszánsz legjobb mestereiével vetekedet. Az is rejtély, hogy miként engedhette meg magának Nebamun, aki a karnaki Ámon templom magtárainak felügyelője volt, hogy az ókori Egyiptom egyik legjobb művészét alkalmazza, míg feljebbvalóinak meg kellett elégedniük másodrangú festők szolgálataival.
Richard Parkinson egyiptológus szerint - aki a művészt "Nílus-parti Michelangelónak" titulálja - az ismeretlen festő feltehetően egy másik sírkamrán dolgozhatott, Nebamun készülő végső nyughelye közelében. Az a sírkamra feltehetően egy magas rangú személy számára készülhetett, de a művész csapatával egy kis feketemunkára is vállalkozott, s vélhetően a festéket is a nagyszabású projekten takaríthatta meg.
"A gyakorlat abban az időben sem sokban különbözött a maitól" - vélekedett Richard Parkinson, aki szerint a táblaképek Nebamun számára mindössze néhány hét leforgása alatt készülhettek el. A festmények sokat elárulnak az ókori egyiptomiak életéről, ahogy Nebamun családjáról is. Az egyik táblaképen két meztelen táncosnő látható, akik a fuvola hangjára hajladoznak. Egy másikon gazdag lakoma fogásai, míg a harmadikon földművesek láthatók munka közben. A negyediken egy virágzó kertet datolyapálmákkal és fügefákkal, valamint medencével ábrázolt az ókori művész, s egy táblaképen Nebamunt örökítette meg feleségével és lányával, amint egy csónakon a nílusi mocsarakban vadászik.
"A fonott kosarakat az eladásra kínált ludakkal akár a mai Kairó piacára is odaképzelhetjük. Az asszonyok koromfekete haja, bőrszíne ugyanolyan árnyalatú, mint a ma élő egyiptomiaké" - hangsúlyozta a táblaképekkel kapcsolatban Richard Prkinson egyiptológus. A Művészet és az élet az ókori Egyiptomban: Nebamun faliképei című tárlat január 21-től látható a British Múzeumban.
