Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
Hiába reménykedünk, nem lesz folytatás

Hiába reménykedünk, nem lesz folytatás

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2009. 01. 10.
Elstartolt a Művészetek Völgye
2026-07-24 15:13:09

Ma reggel hivatalosan is kezdetét vette a 35. Művészetek Völgye: július 24. és augusztus 2. között ismét

Szavakkal festeni
2026-07-16 12:47:33

Értékes készségeket fejleszt a Hagyományok Háza ősszel induló képzése A jó mesemondó - Kovács Ágnes

Az emberség ünnepe
2026-07-15 14:46:33

Immár 19. alkalommal rendezik meg 2026. augusztus 4-8.között az Ördögkatlan Fesztivált, melynek

„Az embert emberré tette…” – vasárnap zárt a DOMBOS FEST
2026-06-29 20:24:10

A DOMBOS FEST idei vasárnap esti fellépője volt a Szegedről érkező Csizmadia Anna – Nagy Gábor – Szokolay

további bejegyzések a szerzőtől »

Nyolcvan évvel ezelőtt, 1929. január 10-én jelent meg először a közönség előtt a kíváncsi utazó riporter, Tintin, aki azóta talán a világ legismertebb képregényfigurája lett. Az elöl jellegzetesen felálló hajú figura kitalálója az egyik legismertebb belga rajzoló, Hergé, eredeti nevén Georges Rémi.

Tintin - akinek alakját állítólag egy ma is élő dán újságíró, Palle Huld ihlette - a Huszadik század (Vingtieme siecle) nevű korabeli belga lap ifjúsági mellékletében tűnt fel először, méghozzá rögtön a "szovjetek országában" átélt kalandjaival.

Összesen 24 eredeti képregénykötetében Afrikától Dél-Amerikáig bebarangolta az egész világot, sőt Hergé rajzaival még a Holdra is eljutott. Kalandjait legalább hatvan nyelvre fordították le, összesen 200 millió példányban adták ki, és manapság is ezrek csatlakoznak olvasótáborához. A képregények alapján egészestés rajzfilmeket, rajzfilmsorozatokat, de még játékfilmeket is készítettek. Steven Spielberg és Peter Jackson már bejelentette, hogy a képregénysorozat három epizódjának megfilmesítésére készülnek a közeli jövőben. A rendszerváltás és az internet megjelenése óta Tintin népszerűsége egyre nő a kelet-európai országokban, így Magyarországon is.

Az 1983-ban elhunyt Hergének halála 25. évfordulója előtt tisztelegve nemrégiben múzeumot emeltek a belgiumi Louvain-la-Neuve egyetemi központban. A kiállítótermeket a mostani jubileum alkalmából nyitják meg.
A rajzoló halála ellenére Tintin és társainak népszerűsége nem csökkent.

2005-ben Brüsszelben rendezték meg az első Tintin-fesztivált, hiszen az Európai Unió székhelyét a képregény egyik fővárosának is tekintik, nem utolsó sorban éppen az egyszerű vonalakkal rajzolt legendás újságíró-figurának köszönhetően.
Öt évvel ezelőtt, a 75. évfordulón Belgiumban egész évet szenteltek a hősnek. A királyi pénzverde 10 eurós ezüst Tintin-emlékérmet vert, amelyen a hű kutya, Milou is szerepelt. Brüsszelben Tintin és a város címmel tartottak kiállítást, de még Londonban, a tengerészeti múzeumban is kiállítást rendeztek Tintin tengeri kalandjairól.

Se szeri, se száma az újrakiadásoknak: a képregények a legváltozatosabb formában (kicsinyítve, díszkiadásban) napvilágot láttak már, de rendszeresen szerepel Tintin a tévék programjaiban, illetve DVD-sorozatokon is. Belgiumban nem egy Tintin-szaküzletet is találhat a turista.

Tintin természetesen jó befektetés is: a Hergé örökösei által a szerzői jogok kiaknázására létrehozott Moulinsart társaság állítólag évi 15-16 millió eurós forgalmat bonyolít le. Tintin figuráját felhasználják órák, üdítők, édességek, telefonok és más tárgyak reklámozására vagy díszítésére.

Új kalandokra azonban az olvasók nemigen számíthatnak, ilyenek készítéséhez a rajzoló örökösei eddig nem járultak hozzá.

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Képregény Irodalom

Ajánlott bejegyzések:

  • Az emberség ünnepe Az emberség ünnepe
  • Vecsei H. Miklós a Zsámbéki Nyári Színházról Vecsei H. Miklós a Zsámbéki Nyári Színházról
  • Erdő van idebenn: Tóth Marcsi az új Margó-díjas Erdő van idebenn: Tóth Marcsi az új Margó-díjas
  • Krasznahorkai László Nobel-díjas író világa Szentendrén – október végéig látható a Minduntalan kiállítás Krasznahorkai László Nobel-díjas író világa Szentendrén – október végéig látható a Minduntalan kiállítás
  • Krasznahorkai László kapta az irodalmi Nobel-díjat Krasznahorkai László kapta az irodalmi Nobel-díjat

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr767840254

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása