Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Akiknek nem okoz problémát az energiaválság

Akiknek nem okoz problémát az energiaválság

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2009. 01. 16.
Magyar dallamok Japánban - A Cimbaliband sikere Oszakában
2025-07-03 18:13:45

A magyar népzene különleges hangzása, a cimbalom egyedisége és a Cimbaliband szenvedélye ragadta magával a

A nyár ritmusai a BJC-ben
2025-07-02 08:17:33

A Budapest Jazz Club nyáron is gondoskodik arról, hogy a jazzrajongók ne maradjanak élmények nélkül.

Családi titkok, közéleti drámák – A Pulszky-levelezés feltárja a múltat
2025-07-01 11:56:45

A Pulszky család 1867 és 1911 között íródott 331 levele nem csupán személyes vallomásokat és meghitt

Macifröccs-himnusz született: BÖBE és NEON LEON közös dala hódítja meg a nyarat
2025-06-30 11:54:28

A málnás fröccs frissítő élményét idézi meg a „Buborékok” című dal, amely az Artisjus Songbook Camp

további bejegyzések a szerzőtől »

A bajorországi Pfarrkirchenben lakó Haggemüllerék otthonának mindenki csodájára jár. Sokan irigylik őket, mert állandó lakójuk lett a meleg, miközben a család sem olajat, sem gázt, sem fát vagy szenet nem használ a fűtéshez.


"A mostani rekordhideget nem is éreztük, nálunk senki nem fagyoskodott" - fogalmazott büszkén a családfő, Peter Haggemüller, aki családjával együtt a hatvanas évek óta lakik az alsó-bajorországi városkában. A hagyományos kis családi házat azonban évekkel ezelőtt a legmodernebb energiatakarékos házzá építették át, a falakat újból szigetelték, s kicserélték az ablakokat is. Az átalakítás mintegy 60 ezer euróba került, s kereken két évig tartott.

"Mi már fütyülünk minden energiaválságra" - jelentette ki a családfő, aki elmondta, hogy az állandó meleget a talajból nyerik, ahol - néhány méter mélyen - folyamatosan 10 fok a hőmérséklet. Télen és nyáron egyaránt. Ebből kiindulva Haggemülleréknél egy szürke kis láda áll a pincében, azaz egy tulajdonképpeni vízpumpa, amely a talajvizet kilenc méter mélyről pumpálja felfelé. Az ebből kivont meleget azután egy kompresszor sűríti, s mindennek alapján nagymennyiségű energia szabadul fel.

Ez az energia pedig elegendő az egész családi ház fűtésére és a meleg vízre is. Igaz, hogy a pumpa és a kompresszor működtetéséhez áramra van szükség - s télen többre, mint nyáron -, ennek költsége azonban maximálisan is csak egytizede az esetleges olajfűtés költségeinek.

Túlzás lenne azt állítani, hogy Haggemüllerék divatot csináltak, inkább az a helyes kifejezés, hogy a család követi a Németországban már hosszabb ideje tartó trendet. Bajorországban, de az ország más tartományaiban is mind erősebb az a törekvés, hogy az emberek a lehető legteljesebb mértékben függetlenek legyenek az olajtól vagy a gáztól. Egyre több német család tűzte ki célul, hogy a legkorszerűbb építőanyagok felhasználásával, tökéletes szigeteléssel, illetve az optimális energiahasználattal lemondhasson az említett tüzelőanyagokról, és ráadásul még pénzt is megtakarítson. S hogy ne okozhasson gondot számukra az, ha a világon bárhol bármelyik ország - ahogy az most is történt - egyik pillanatról a másikra elzárja a gáz- vagy az olajcsapot.


A még mindig gyermekcipőben járó különleges építménynek passzívház a neve, de elkeresztelték már intelligens háznak is. Alfons Lengdobler építészmérnök szerint az intelligens építkezésé a jövő. S ebből a szempontból föld és a nap melege jelenti az igazi kincset, amely minden évszakban és szinte minden mennyiségben rendelkezésre áll. Az újfajta építkezés egyik úttörőjének számító Lengdobler egyébként nem a talajvízből szivattyúzza az energiát, hanem azt a meleget használja fel, amelyet a talaj kisugároz, s mindezt még napenergiával "fűszerezi" meg. A napkollektorokat nem csupán a háztetőn helyezte el, hanem az oldalfalakra is szerelt belőlük, hogy a ferdébb beesési szögben érkező téli napsugarakat is optimálisan felhasználhassa. S nem érti, hogy a passzívház miért csak a családok körében terjed, s miért nem használják az eljárást a hatóságok például iskolák fűtésére is.

Az úgynevezett passzívház koncepciója a nyolcvanas évek legvégén svéd és német egyetemi professzorok, illetve építészek "agyszüleménye" volt. Az első ilyen energiatakarékos házat 1990-ben építették a németországi Darmstadt városában, s alig néhány évvel később a hesseni városban már intézetet hoztak létre a sajátos mozgalom felkarolására, illetve támogatására. Azóta mintegy 15 ezer passzívház jött létre, a legtöbb Németországban, Ausztriában és Svájcban, de Svédországban és Dániában is.

A darmstadti intézet szigorú paraméterei szerint az energiabarát passzívház olyan energiatakarékos épület, melyet passzív talaj, vagy napenergia fűt. Gyakorlatilag magától gondoskodik a kellemes hőmérsékletről, még a napsütésben szegény téli hónapokban is. Kiemelkedő hőszigetelésüknek köszönhetően nem igényelnek hagyományos fűtési rendszert. Sok helyütt van ugyan tartalékfűtés, az azonban ritkán kapcsol be, s akkor is csak annyi energiát fogyaszt, mint egy kávéfőző gép. Mindezzel párhuzamosan csak rendkívül kis mennyiségű környezetszennyező széndioxidot bocsát ki. Különleges anyagokból épül, s a hagyományos épületszerkezetekhez képest 80-90, vagy akár 100 százalék energiát takarít meg.

A passzívház koncepciója Magyarországon sem ismeretlen. Olyannyira nem, hogy tavaly Budapesten tekintélyes építészek tartottak fórumot a Műegyetemen. A történelemben első magyar passzívház konferencián az intelligens házak születésének okairól, azok szükségességéről és nem utolsósorban a már megvalósult példákról hangzottak el előadások, különös tekintettel a hőnyereség maximalizálására. Az előadók elsősorban a technika oldaláról közelítették meg a témát, de elhangzottak építészeti, ökológiai és szociális-gazdasági értékelések is. S a meghívott fő külföldi vendég, a darmstadti intézet igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy európai uniós értesülések szerint a passzívház-szabvány a károsanyag-kibocsátás korlátozása és az energiatakarékosság előmozdítása miatt előbb-utóbb az unióban is kötelezővé válhat.

Az elmúlt napok "gázos" eseményei még inkább azt bizonyítják, hogy a passzívház mozgalmat immár aligha lehet passzívan szemlélni.

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Környezetvédelem Külföld Lavór

Ajánlott bejegyzések:

  • David Attenborough új óceánfilmje júniusban debütál: lenyűgöző utazás a tengerek megmentéséért David Attenborough új óceánfilmje júniusban debütál: lenyűgöző utazás a tengerek megmentéséért
  • 15 ezer alumínium dobozt gyűjtöttek össze a Hungaroringen 15 ezer alumínium dobozt gyűjtöttek össze a Hungaroringen

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr387840666

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard