Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Állati csontokat használtak a falak megóvására

Állati csontokat használtak a falak megóvására

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2009. 01. 18.
Az identitás és természet határán – Leopold Bloom Díjjal ismerték el Dezső Tamás munkásságát
2025-09-16 07:00:00

Nyolcadik alkalommal adták át a Leopold Bloom Képzőművészeti Díjat, amelyet idén Dezső Tamás nyert el az

Az év egyik legjobban várt filmje tarolt a CineFesten
2025-09-15 12:00:00

Hétvégén ért véget a 21. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál, melyen Joachim Trier új alkotása

ONE MORE LIKE: A magyar sportdráma, ami meghódította Las Vegast is
2025-09-15 10:10:01

A ONE MORE LIKE című magyar sportdráma a hétvégén Batumiban és Las Vegasban is diadalt aratott: a provokatív

A magyar népi kultúra ünnepe: új évad kezdődik a Hagyományok Házában
2025-09-11 15:55:34

A Hagyományok Háza új évadában a magyar népi kultúra életerejét és gazdagságát ünnepli: tánc, zene

további bejegyzések a szerzőtől »

Egy középkori cserépégető kemence véletlen felfedezése nyomán tudósok kiderítették, hogy a mór építészek porított állati csontokat alkalmaztak az erődítmények falainak megóvására a dél-spanyolországi Alhambra palota térségében.

A felfedezés az első bizonyíték arra, hogy porított csontokat használtak a mór épületeken a védőréteghez, az úgynevezett patinához - mondta az AP-nek Carolina Cardell, a Granadai Egyetem geológusa, aki a lelőhelyen egy éve megkezdett ásatásokon dolgozik. "Ez a módszer ismert volt a görög, a római és a kelta építményeken, de ezúttal először fordult elő, hogy egy mór épületen találtak rá". 

A régésznő az Analytical Chemistry című tudományos folyóiratban számolt be a felfedezésről. A régészek az Alhambra palota közelében egy négyméteres fal feltárásán dolgoztak, amikor egy csontokat és hamut tartalmazó halom mellett rábukkantak a kemence maradványaira. A fal valamikor 1333 és 1354 között épült I. Juszuf mór kalifa uralma idején, aki az Alhambra palotaegyüttesének egyik legfontosabb részét is megépíttette. 

Az Alhambra a mór építészet egyik leghíresebb alkotása Granada közelében, ahonnan a mór kalifák 800 éven át uralkodtak Spanyolország legnagyobb része fölött - mindaddig, amíg Ferdinánd király és Izabella királynő 1492-ben ki nem utasította őket. A palota ma az UNESCO világörökségi listáján szereplő nevezetes turisztikai látványosság. 

A régészek feltételezték, hogy a kemence kapcsolatban áll a falak borításával, ezért felkérték Carolina Cardellt, a Granadai Egyetem ásványtani tanszékének tanárát és társait egy alaposabb vizsgálat elvégzésére. A kutatócsoport hamarosan kiderítette, hogy a mintegy 2 négyzetméteres kemence 1000 Celsius fok körüli hőmérsékleten működött, ami jóval magasabb, mint a fűtésre használt kemencéké, így világos volt, hogy más célra szolgált. 

A mór építmények tégláiban kimutatták egy apatithidroxid nevű ásvány maradványait, ez az anyag a csontok fő alkotóeleme. Ezeket a csontokat a porításhoz igen magas hőmérsékletre kellett felhevíteni. A tudósok ezután kifinomult észlelési módszerekkel ugyanezt az anyagot észlelték a kemence falain is. 

Carolina Cardell szerint a csontpor minden más anyagnál jobban megerősítette a falak borítását. A jobbára disznócsontokból nyert port a térség más mór építményeihez is felhasználhatták - vélekedik a kutató -, de nincs bizonyíték arra, hogy magában az Alhambrában is alkalmazták volna.


tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Képző

Ajánlott bejegyzések:

  • Felfelé hulló eső és xenobotok – különleges kiállítás a LAM-ban Felfelé hulló eső és xenobotok – különleges kiállítás a LAM-ban
  • 3 új kiállítással vár a Mai Manó Ház 3 új kiállítással vár a Mai Manó Ház
  • Olvasás világnapja: 5 mesés magyar könyvtár, ahol életre kel a történelem Olvasás világnapja: 5 mesés magyar könyvtár, ahol életre kel a történelem
  • Szohó mester utolsó teája: költői utazás a Meidzsi-kori Japánba Szohó mester utolsó teája: költői utazás a Meidzsi-kori Japánba
  • Közel 70 program, koncertek és bartókos ízek: startol a 4. Bartók Feszt Közel 70 program, koncertek és bartókos ízek: startol a 4. Bartók Feszt

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr737840746

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard