A Nagytétényi Kastélymúzeum bútorkiállítása finoman szólva is világszínvonalú produkció, de mi, magyarok valahogy nem értünk a piárhoz. Európában, ha valakinek van három háború előtti képregénye, máris nyit egy comics-múzeumot, vagy ha rábukkan nagyanyja hagyatékából egy tucat fehérneműre, azonnal bugyi tárlat lesz belőle. Nagytétényben található Európa egyik legizgalmasabb, a gótikától a biedermeierig terjedő bútorkiállítása, és csak kevesen tudnak róla.

A nagytétényi Száraz-Rudnyánszky kastély területre kisebb, mint a gödöllői Grassalkovich- kastély, vagy a keszthelyi rokona, de mindenképpen előny a többi kastélymúzeummal szemben, hogy teremről teremre más és más múzeumi teret láthatunk.
A 18. században épült, parkkal körülvett kastélyt nemrég felújították, hogy méltó helye legyen az Iparművészeti Múzeum állandó bútortörténeti kiállításának, mely Európában egyedülálló gazdagságban mutatja be a bútorművesség korszakát a XIV. századtól a XIX. század közepéig.
Itt jegyezzük meg, hogy sajnáljuk, hogy a XX. századi bútorstílusok már nem kaptak helyet, pedig bizonyára szenzációszámba menne egy szecessziós, bauhaus vagy éppen egy art deco enteriőr. Maga az épület a magyar késő-barokk építészet reprezentatív alkotása, a Grassalkovich-féle épületeszmények jegyeit viseli magán. A kupolára emlékeztető tetőszerkezettel fedett oromzatán a Száraz és Rudnyánszky család címere büszkélkedik. Ilyenkor persze meglódul az ember fantáziája, azt találgatjuk, hogy melyik Jókai-adaptációt forgathatták itt.
Ennél is érdekesebb azonban, hogy a kastély helyén állt egy az I-II. században épült római "villa rustica", vagyis egy gazdálkodó háza. A középkorban a villa maradványai beépültek a kastély alapfalaiba, nyugatra néző kapujának ún. orsóköve a kastély pincéjében ma is látható. A kastély magva, a római maradványokat is magába foglaló gótikus várkastély a XIII. század folyamán a helyi birtokos Tétény család számára épült.
1309 körül Tétény Hédervári Lőrinc nádor, a budai vár kapitánya tulajdonába került, s azt a család több mint két évszázadig birtokolta. A később bárói rangra emelt Száraz György 1716-ban kezdte meg a gazdálkodást Tétényben, aki újjáépítette és kibővítette a kastélyt. A báró halála után veje, Rudnyánszky József lett a tulajdonos, aki az 1778-ig elhúzódó külső és belső átépítés során reprezentatív főúri rezidenciává alakíttatta az épületet.

A bútorművészeti kiállítás az Iparművészeti Múzeum gyűjteményének legszebb darabjait mutatja be. A magyar és külföldi bútorok legjelentősebb része 1914-ig került a múzeumba, 1945 után elsősorban a 18-19. századi gyűjtemény gyarapodott. Ekkor került az Iparművészeti Múzeum kezelésébe a nagytétényi kastély, amely megfelelő lehetőséget nyújtott és nyújt a helyigényes bútoranyag bemutatására. A kiállítás egyik legizgalmasabb darabja a németalföldi kabinetszekrény, mely tele van titkos fiókokkal, és ha felnyitjuk, még egy templom is lesz a belsejében.
Érdekes volt megfigyelni, hogy a földrajzi, vagy tudományos felfedezések milyen erősen tematizálták a díszítő motívumokat. Például a francia empire stílusra komoly hatást gyakorolt Napóleon egyiptomi hadjárata, melynek köszönhetően megjelentek a szfinx és a lótusz forma díszítőelemek, míg az első léghajó főleg az órások fantáziáját indította be.
A kastély 27 termében mintegy 300 bútor és bútoregyüttes látható. Az elrendezés kronológiai sorrendben követi az európai bútorok történetét. A kiállítást egyéb berendezési tárgyak: korabeli cserépkályhák, falikárpitok, szőnyegek, csillárok, festmények teszik teljesebbé. A kastélytúra kifogástalan családi program, de randevú helyszínnek sem utolsó, különös tekintettel a gyönyörű szobrokkal és teli parkra.
Tel.: 207-0005
Nyitva tartás: 10 - 18 óráig - hétfő zárva
A kastély autóval és tömegközlekedéssel egyaránt könnyen megközelíthető. A 33-as illetve 33A jelű autóbusszal a Móricz Zsigmond körtérről a Petőfi S. utca/ Kastélymúzeum megállóig, ahonnan a kastély bejárata 3 perc sétával elérhető.