A magyar kultúra napján, csütörtökön kitüntetéseket adott át Hiller István oktatási és kulturális miniszter Budapesten, az Iparművészeti Múzeumban; három budapesti színház vezetője is e napon vehetett át kinevezési okmányát és az ország számos településén tartottak megemlékezéseket, adtak át elismeréseket.

A magyar kultúrát 1989 óta ünneplik január 22-én, a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnuszt.
Hiller István a budapesti ünnepségen a kitüntetések átadása előtt az összefogás jelentőségét hangsúlyozta. "Lehet és kell is szót értenünk egymással határon innen és túl" - fogalmazott az oktatási és kulturális miniszter. Köszönetet mondott a magyar kultúra napján kitüntetett íróknak, zenészeknek, tudósoknak és pedagógusoknak, hogy "hazánk kultúrájára tették az életüket".

Mint fogalmazott, a magyar kultúra legerősebb pillére a magyar közművelődés.
Kiemelte, hogy a gazdasági világválság miatt Magyarország is új kihívások elé néz. Hozzátette: a válságból egyedül az oktatáson, a kultúrán és az innováción keresztül vezet ki út. Hiller István az ország legnagyobb értékének a kreativitást nevezte. Az innováció példájaként említette a nemzeti digitalizációs programot, amelynek szerinte a magyar kultúra egészét át kell fognia.
A magyar kultúra napján vette át három fővárosi színház február 1-jén hivatalba lépő igazgatója kinevezési okmányát. Zimányi Zsófiának, a Thália Színház, Eszenyi Enikőnek, a Vígszínház és Kerényi Miklós Gábornak, a Budapesti Operettszínház vezetőjének Demszky Gábor főpolgármester adta át a dokumentumot.

Mint mondta, a színházi életben 2008 nem volt könnyű esztendő, 2009 pedig a körülmények miatt valószínűleg igen nehéz lesz. Demszky Gábor szerint a fővárosnak, az ország legnagyobb színházfenntartó önkormányzatának két lényeges feladata van. Az egyik, hogy garantálja a stabil működést. Ennek kapcsán kijelentette: ha reálértéken nem is, de nominálisan nem csökken a budapesti színházakra fordítható keret. A másik fontos feladatként említette a politika távol tartását, mint hangsúlyozta, nem szólnak bele, mit és hogyan játszanak a színházak.
A magyar kultúra napján az ország számos településén tartottak megemlékezéseket, adtak át elismeréseket.

Komárom-Esztergom megye művészeti ösztöndíját, a Pro Arte díjat Gábor Éva szobrászművész vehette át Tatabányán. A 24 éves komáromi szobrászművésznek eddig két kisebb önálló kiállítása volt. Jelenleg egykori középiskolájában, Győrben és a kisbajcsi művészeti iskolában tanít képzőművészetet.

Az ünnepségen Csente Juliannát a városi önkormányzat a Tatabánya Kultúrájáért díjjal tüntette ki, elismerve a város kulturális életében játszott szerepét.
Csente Julianna amatőr vers és prózamondó, huszonöt éve szerepel országos és nemzetközi versenyeken, több mint hatszáz előadáson lépett fel. Prózai munkákat és verseket ír, az Országos Versmondó Egyesület alapító tagja.

A hódmezővásárhelyi önkormányzat által alapított Bessenyei Ferenc Művészeti Díjat csütörtökön Kónya Krisztina operaénekesnő vehette át. Az elismerést B. Élthes Eszter, a hódmezővásárhelyi születésű, 2004-ben elhunyt színész özvegye és Lázár János polgármester adta át az alföldi városban az önkormányzat díszközgyűlésén.

A külföldön működő magyar kulturális intézetek is különleges eseményekkel készültek az ünnepre: Moszkvában például a Himnusz újrafordításáról rendeztek konferenciát, Brüsszelben kiállítással, Helsinkiben Bogányi Gergely zongoraestjével, Berlinben a Muzsikás és a Bartók Vonósnégyes koncertjével, Kairóban Hubay Miklós egy darabjának bemutatójával köszöntötték a magyar kultúra napját.