A debreceni Az igazi da Vinci kiállításon, a MODEM-ben bemutatott Deus tardat című előadás új, impozáns helyszínen a Kiscelli Múzeum altemplom terében, a kriptában látható idén még négy alkalommal.

A szervezők felhívása szerint a nézők vigyenek magukkal elemlámpát, hiszen
az előadás bizonyos részeit csak akkor láthatják, ha megvilágítják.

Az előadás ötlete abból a Leonardo rajzai alapján rekonstruált angyalszoborból (Az ember madárrá válása) ered, mely a debreceni MODEM-ben is látható. Egy félbevágott angyal, valószínűleg a fiatal da Vinci vonásaival... Ember az angyalban vagy angyal az emberben?

A repülés és annak képtelensége, a személyiséggel felruházott angyal, üzenetek, kódok, jelek, sors áll a darab középpontjában.

Istentől kicsikart ígéretek, lőn, legyen. Mire használjuk Istent? Mára a követeit sem ismerjük fel, a sorshírnököt, a közvetítőt. Magunk váltunk sorsunk hordozóivá. Ügyesen kiiktattuk Istent. Mit akar az ember? Kérni tud, meg kérni is, s mégannyiszor kér áldást, egészséget, békét, házat, gyermeket, javadalmat, sikert, holott a sors nem kérések halmaza, hanem beteljesített forma. Lassan egybeszedett sorskódok és önelfogadás egysége. Legyek azzá, amit magamnak nevezhetek! Én vagyok - mondjam ki pontosan, s ha vagyok, meg tudom nevezni Istenemet is. Késik Isten, amennyiben én sem vagyok ott.

A darabban két kiváló énekes, Ágens és Philipp György, s két elképesztő technikai tudással és jelenléttel bíró táncos, Gergye Krisztián és Gresó Nikoletta szépítő mese és fordító külsőség nélkül próbálja feléleszteni a hírhordozókat.

Az előadás egy látomás Leonardo szellemiségéhez kapcsolódva. Angyal-, s emberkutatás. A nexusé. Az Isten-ember nexusa. Az angyalé, ki közvetít, amennyiben van, ki hallja őt.