Film még nem kavart akkora port Németországban, mint az amerikai sikerrendező, Bryan Singer produkciója Stauffenberg grófról, a Hitler ellen 1944 júliusában elkövetett sikertelen merénylet végrehajtójáról. S egyetlen film németországi forgatását sem kísérte még olyan heves vita, mint a Valkűr-hadművelet forgatását, nemcsak a téma, hanem a főszereplő, a világ egyik leghíresebb filmszínésze, Tom Cruise miatt.
Az 1944. július 20-án végrehajtott merényletkísérlet, annak előkészítése, illetve végrehajtása a német történelem egyik legizgalmasabb, s történészek által máig is sokat vitatott epizódja. Noha Claus Schenk Graf von Stauffenberg azóta nemzeti hőssé, a diktatúrával szembeni ellenállás jelképévé vált, szobrot kapott, s bátor tettéről, a merénylet elkövetésének, egyben Stauffenberg kivégzésének az évfordulójáról minden esztendőben hivatalosan megemlékeznek, személyének, illetve - a merénylet előtti - tiszti múltjának megítélésével kapcsolatban még ma sem teljes az egyetértés.
Claus von Stauffenberg ezredes sikertelen pokolgépes merénylete 1944 júliusában az utolsó volt a Hitler elleni, összesen 15 feljegyzett merénylet sorában. Az egyetlen sikeres "merényletet" kilenc hónappal később maga a Führer követte el önmagával szemben, hírhedt berlini bunkerében, megpecsételve a náci rezsim bukását. Amit Stauffenberg gróf már korábban megtehetett volna, ha sikerül az akkori Hitler-ellenes német katonatiszti összeesküvés, amely - s innen a film németországi címe - Wagner operája után a Valkűr-hadművelet elnevezést kapta.
A póttartalékos német haderő vezérkari főnökeként az akkor 37 éves ezredesnek szabad bejárása volt a kelet-poroszországi rastenburgi főhadiszállásra, ahol egy aktatáskában az asztal alatt helyezte el a robbanószerkezetet. Stauffenberg még időben elhagyta az épületet - a hatalomátvétel levezénylésére még a robbanás előtt Berlinbe repült -, Hitler azonban csodával határos módon kisebb karcolásokkal túlélte a magas szintű katonai helyzetmegbeszélésre időzített merényletet. S bár a végrehatók néhány óráig még abban a tudatban voltak, hogy a merénylet sikerült, késő délutánra az ezredest több társával együtt letartóztatták, s még aznap este agyonlőtték őket a berlini Benderblockban, a hírhedt Wehrmacht-főparancsnokság udvarán. A Benderblock ma a német védelmi minisztérium része, s az egykori kivégzőhelyen Stauffenberg emlékműve áll.
Az ezredes a német tisztikar azon részének egyik vezéralakja volt, amely kiábrándult Hitler háborús politikájából, s arra törekedett, hogy tárgyalások kezdődjenek a nyugati hatalmakkal a háború befejezése érdekében. Stauffenberg és társai nemcsak a merényletet készítették elő, de megkezdték egy új kormány megalakításának előkészületeit is. Az összeesküvésnek viszont nem volt egységes politikai programja, a szervezkedők közös célként csak Hitler és klikkjének félreállítását és egy új kormány megalakítását határozták meg. A merénylet meghiúsulását véres leszámolás követte, a náci hatóságok több ezer személyt tartóztattak le, s több mint 200-at kivégeztek.
Stauffenberg grófról a német televízióban már több dokumentumfilmet is bemutattak, s mozifilm is készült, thrillernek nevezett nagyszabású hollywoodi - ráadásul külföldi - alkotásként azonban ez volt az első. Amit Németországban a forgatás kezdetekor, 2007-ben vegyes érzelmekkel, egyes - mindenekelőtt politikai - körökben pedig ellenállással fogadtak, mintegy azt sugallva, hogy a Stauffenberg-merénylet feldolgozása csakis a németekre tartozik. Azzal érveltek, hogy a hollywoodi feldolgozás árt Stauffenberg-emlékének, amit még "fűszerez", hogy az ezredes szerepét a Németországban ugyan be nem tiltott, de elítélt és az alkotmányvédelem által figyelt szcientológiai egyház egyik elkötelezett tagja, általuk "a szcientológia Goebbelsének" is elnevezett Tom Cruise játssza. Mindez késleltette a filmet, de az is, hogy a hatóságok az első időkben nem járultak hozzá a forgatáshoz az eredeti helyszínen a Benderblockban. Végül azonban a berlini illetékesek körében is felülkerekedett az a nézet, hogy ártalmasnak semmiképp nem nevezhető törekvésről van szó. Mindezt Bernd Neumann konzervatív kulturális államminiszter úgy fogalmazta meg, hogy Bryan Singer filmje végső soron hozzájárul a német történelem ezen fejezetének nemzetközi megismertetéséhez. Ebből kiindulva pedig a német szövetségi filmalap a Valkűr-hadműveletet 4,8 millió euróval támogatta.
A sikeres amerikai bemutató után a filmet most kezdték vetíteni a német mozikban, zsúfolásig telt nézőtér előtt. A premierre pedig Berlinbe érkezett Tom Cruise, aki - szcientológia ide vagy oda - ismét meghódította a német fővárost, akárcsak a forgatás néhány hónapja idején. A személyével kapcsolatos vita - mint elmondta - természetesen foglalkoztatta őt, de csak még tökéletesebb szereplésre sarkallta. "Amúgy pedig óriási felelősség volt közvetíteni a történelem szellemét, s szórakoztatni is" - jelentette ki.
Az egész film ezt teszi. Mindent bemutat, s hollywoodi izgalommal szórakoztat is. Peter Hoffman neves német történész, Stauffenberg tekintélyes életrajz-írója szerint egyik legfőbb erénye a történelmi korrektség és a hitelesség. Hoffman szerint a film fordulatot hozhat a német ellenállás külföldi megítélésében. Az Egyesült Államokban, de Kanadában is mostanáig az volt az általános vélemény, hogy minden német tiszt náci volt. A Valkűr-hadművelet pedig azt bizonyítja, hogy nem mindegyikük követte vakon Hitlert, sőt talán még náciellenes is lehetett közöttük - érvelt a történész.
Mindez pedig talán csak azoknak a kritikusoknak kevés, akik az előzményeknek, a merénylet jelentőségének és a meghiúsulás okainak feltárását várták. Ez azonban aligha Hollywood, hanem végképp a németek dolga.
