Hivatalosan is megnyitották csütörtökön este a 40. Magyar Filmszemlét; a Budapest Kongresszusi Központban tartott ünnepségen számos szakmai elismerést, köztük az Életműdíjakat és a Magyar Mozgókép Mestere kitüntetést is átadták.

A filmszemlét Törőcsik Mari színművész nyitotta meg, aki súlyos betegsége után most először vállalt nyilvános szereplést. "Sokan tudják, hogy elég messziről jöttem vissza. És visszajöttem!" - mondta Törőcsik Mari, hozzátéve: azért tért vissza, hogy újra színpadon álljon. A színművész, akit hatalmas tapssal fogadott a közönség, megnyitó beszédében felidézte, hogy a magyar film 1955 óta része az életének.

Köszöntőjében Schneider Márta kulturális szakállamtitkár arról beszélt, hogy az öt évvel ezelőtt szakmai és politikai konszenzussal elfogadott filmtörvény eredményekhez, sikerekhez teremtette meg a hátteret a szakmában.

Hozzátette: ez nem jelenti azt, hogy az elmúlt években ne jelentkeztek volna újabb problémák, de ezeket megoldották, a döntéseket a szakmára bízva. Úgy vélte, ha a filmszakma szereplői egyetértésre tudnak jutni, akkor a politika is e mögé tud állni. Közös sikernek nevezte, hogy az Európai Bizottság elfogadta a magyar filmtámogatások rendszerét a következő öt évre.

A hagyományok szerint a megnyitó ünnepségen szakmai díjakat is átadtak. Életműdíjat idén Bertalan Tivadar festő, látványtervező, Kemenes Fanni jelmeztervező, Szilágyi István színművész és Szőnyi G. Sándor filmrendező, televíziós rendező, valamint Bacsó Péter filmrendező, forgatókönyvíró kapott.
A tanú rendezője, aki eddig 32 nagyjátékfilmet készített, az elismerés átvételekor azt hangsúlyozta: csak filmeket akart csinálni, eszébe sem jutott, hogy életművel bíbelődjön. Mint mondta, boldog órákat szerzett neki ez a díj, igaz, hatvan éve "téblábol" a filmgyártás különböző lépcsőin.

"Elnézést azoktól, akiket nem tudtam eléggé gyönyörködtetni és bocsánat azoktól, akiknek rossz kedvet csináltam. Hálás vagyok a díjért és szeretném ezt viszonozni, ha alkalmam lesz rá" - mondta Bacsó Péter, aki Majdnem szűz című játékfilmjével az idén is versenyben van a szemlén.

A Magyar Mozgókép Mestere kitüntetést - amelyet 2004 óta adnak át - Elek Judit filmrendező, forgatókönyvíró kapta meg az idén. "Mindenkinek köszönöm, aki 53 éven át velem volt, akivel együtt dolgozhattam. A szakmánk életfogytos: addig élünk, amíg dolgozunk" - fogalmazott Elek Judit.

Árvai Jolán-díjat kapott Vécsy Veronika gyártásvezető, aki a kecskeméti animációs stúdióban tevékenykedik és akinek nevéhez ötszáznál több film, sorozat fűződik, utóbbiak közé tartoznak a Magyar népmesék. A 2002-ben alapított elismerést olyan filmkészítőknek ítélik oda, akik nem részesülhetnek művészeti díjban, de a filmalkotás során kiemelkedő munkát végeznek. (Árvai Jolán, a Fiatal Művészek Stúdiójának 2002-ben elhunyt alapító tagja számos sikeres magyar film producereként tevékenykedett.)

A műsorban megemlékeztek a 28 évvel ezelőtt elhunyt Huszárik Zoltán rendezőről, a magyar film megújítójáról, akinek nevéhez olyan alkotások fűződnek, mint a Szindbád, a Játék, a Groteszk vagy a Csontváry. Az idei szemlét az ő emlékének ajánlják.

A program részeként fellépett Sebestyén Márta népdalénekesnő, valamint együtt adott elő egy dalt négy kiváló zeneszerző: Bródy János, Márta István, Másik János és Novák János.

Az ünnepség zárásaként Kenyeres Bálint Európa-díjas filmrendező A repülés története című új filmjét vetítették le.

A magyar filmesek jubileumi seregszemléje a dokumentum- és a tudományos-ismeretterjesztő filmek vetítésével már kedden megkezdődött; a versenyben résztvevő 18 nagyjátékfilmet és 30 kisjátékfilmet csütörtöktől kezdték vetíteni.