A filmkészítés egyre nehezebb külföldi partnerek nélkül, de velük sem minden egyszerű - állapították meg a nemzetközi koprodukciókról, a filmforgalmazásról, a hazai és külföldi filmes szakma különbségeiről tartott kerekasztal-beszélgetésen részt vevő fiatal hazai rendezők a 40. Magyar Filmszemlén vasárnap Budapesten.
Részben eltérő élményekről számoltak be a vitán részt vevő fiatal alkotók: Groó Diana elmondta, élete egyik legnagyobb élménye volt a magyar-lengyel koprodukcióban készült Csoda Krakkóban című filmjének forgatása.
Míg a rendezőnő munkájánál már a helyszín felvetette a nemzetközi együttműködés szükségességét, Gigor Attila A nyomozó című alkotásánál nem volt ilyen egyértelmű a svéd-ír-magyar koprodukció.
"Egy gyenge belga szál lett volna a történetben, ezt változtattuk meg svédre a forgatás utolsó hetében, a produkciós partner belépésekor" - emlékezett az elsőfilmes rendező, hozzátéve: az anyagi hozzájárulás fejében az utómunkák egy részét külföldre kellett kivinni.
Nem mindig könnyű megtalálni a középutat - szólt a külföldi partnerekkel való együttműködés nehézségeiről Mundruczó Kornél. A Delta című alkotásával a cannes-i filmfesztiválon is nagy feltűnést keltő rendező elmondta: fennállhat a veszélye annak, hogy a tehetséges fiatal alkotókat egy-két jó film után "felzabálja a piac" és elveszítik egyedi hangjukat.
Mint arra Mundruczó Kornél felhívta a figyelmet, fontos a megfelelő nemzetközi forgalmazók kiválasztása is: "nem feltétlenül az a legjobb cég, amelyik a legtöbbet fizet" - fogalmazott, hozzátéve: neki fontosabb, hogy inkább sok országba eljussanak az alkotásai.
Mundruczó Kornél szerint fontos lenne a hazai alkotók nemzetközi tájékozottsága is, mert "szinte bármi, ami itt van, az a +volt+ kategóriája egy-két zseni munkáinak kivételével". A színházban is dolgozó rendező hangsúlyozta: "időt és pénzt kell áldozni, hogy tudjuk, mi történik a világban, és ez nem csak a filmre igaz".
A külföldi támogatás hiányáról ejtett szót Mátyássy Áron: mint elmondta, 23 nap alatt kellett leforgatnia nagyjátékfilmjét és ez a hazai viszonyok között egyáltalán nem számított kivételnek. A pénzhiány sokszor gúzsba köti a rendezőt, így bizonyos fajta filmek elképzelhetetlenek külföldi produkciós partner nélkül - jegyezte meg Mátyássy Áron, míg Vranik Roland úgy vélte, Magyarországon is jól lehet filmet forgatni és a kevés pénz fejleszti a rendezői kreativitást.
Vranik Roland úgy vélte, hogy a filmkészítőknek csak személyes kapcsolatokkal lehetnek esélyei, "ezek nélkül a nemzetközi forgalmazás egyfajta húspiac". A tájékozódáshoz folyamatosan járni kell a fesztiválokat, megismerni a terepet - jegyezte meg.
A külföldi partnerekkel való közös munka számos hasznos tapasztalatot, élményt jelenthet egy fiatal rendezőnek - összegezték tapasztalataikat Nemes Jeles László, Szabó Simon és Ujj Mészáros Károly.
A rendezők és a beszélgetésen megjelent producerek egyetértettek abban: a hazai filmforgalmazásnak is sokat kell még fejlődnie, hogy elérje a kívánatos színvonalat, és a magyar film piacképes legyen itthon.
