Buddy Holly, a rock and roll, a rockabilly egyik legnagyobb tehetsége csupán 22 évet élt. Repülőszerencsétlenség érte 1959. február 3-án. Szörényi Levente, Fenyő Miklós, Szidor László (Old Boys), Egri Péter (Mystery Gang) és Komár László énekesek, Sebők János és Nemes Nagy Péter szakírók értékelik rövid életművének rocktörténeti jelentőségét.
- Buddy Holly a rock and roll és saját munkásságom fontos személyisége. Akkor került reflektorfénybe, amikor kifulladt a "déliek" (Elvis Presley és társai) lendülete - mondja Fenyő Miklós. - Átmenet volt a klasszikus rock and roll és a 60-as évek beathulláma között. A Beatles és más brit zenészek jól éltek belőle. Ha életben marad, hatása még jelentősebb lehetett volna, bár a Beatles és a többi angol előadó érdekesebb zenét játszott. Nem kizárt, hogy az angolok zenéje Buddy Hollyra is hatott volna - értékelt Fenyő.
Egri Péter (Mystery Gang trió) elmondta: Londonban abban a stúdióban dolgoztak, ahol Buddy Holly zenekara, a Crickets (Tücskök). Buddy Holly zenéje 12-13 éves korában ragadta meg, rádióban hallotta először. Kezdetben Elvis Presleyért rajongott, de "átigazolt" Buddy Hollyhoz, akinek 1955-ös felbukkanásától haláláig sorra vette kora minden stílusát.
A rocktörténelemben elsőként játszott szimfonikusokkal: 1958-ban a New York-i filharmonikusok kísérték, s nem lassú számhoz, hanem rock and rollhoz kapcsolódtak a vonósok. Dalai a 60-as években is listára kerültek angol előadók révén. Érdekes, Angliában, Európában, Japánban népszerűbb volt, mint Amerikában - magyarázza Egri Péter. Cáfolta, hogy antisztár lett volna, mint állították róla. Ha tovább él, ő vezethette volna át a rock and rollt beatkorszakba - összegezte.
Az Old Boys együttest vezető Szidor László, aki társaival együtt a 60-as évek élvonalbeli hazai együtteseiben zenélt, elmondta: vannak a zenekarban, akik szerint Buddy Holly régen abbahagyta volna a zenélést, csak szerzeményeiből élne. Mások úgy látják, hogy Chuck Berryhez és Fats Dominóhoz hasonlóan öregen is zenélne, s még a stílusán sem változtatott volna. Egyetértenek abban is, hogy óriási egyéniség, gitáros, és zeneszerző volt, korai halála a rock and roll történetének nagy vesztesége.
Szörényi Levente saját pályája kapcsán idézte fel Buddy Hollyt. Elmesélte: az "ősidőkben" Illés Lajos meghívására került a Bercsényi-klub színpadára, s játéka nyomán Buddy Hollyhoz hasonlították.
"Azt sem tudtam, kiről beszélnek! Később mutatták a Peggy Sue, az Oh Boy című dalait, fotóját, ami tényleg az én akkori feketekeretes szemüvegű külsőmre hajazott."
Ez a megjelenés Leventénél az 1966-os Táncdalfesztiválon is tetten érhető. Buddy Holly zenéjéből jó értelemben vett magamutogatás áradt, és "gátlástalansága" bátorította a hétköznapjaiban visszahúzódó Leventét.
Vannak, akik elindítanak valamit, de az arra jobban predesztináltak viszik sikerre. A lényeg, hogy ami értéket képvisel, nem sikkad el - értékelte a Buddy-Holly-jelenséget Szörényi Levente.
Komár László ugyancsak rendkívül karizmatikus előadónak tartja Buddy Hollyt: Fiatalon ment el, ezért sem lehetett akkora sztár, mint Elvis vagy Little Richard. Rengeteg dal maradt benne, nagy szerepe lett volna később! Korai halálával is belefér az első 40 amerikai énekes közé. Én a Scampolóval Cliff Richard stílusában játszottam a Buddy Holly-számokat. Nincs abban semmi rossz, ha az egyik nagy énekes egy másik dalát énekli a maga módján - összegezte Komár.
Sebők János - rocktörténeti könyvek szerzője - szerint Buddy Holly nem a zene keresztútján született, mint Elvis Presley.
-Nem a feketék, hanem a konzervatív Amerika countryzenéje hatott rá, a felnőttek is elfogadták. Tehetséges zeneszerzőként eltalálta a fehér középosztályi tinédzsereinek ízlését. Nem volt karizmatikus, inkább antisztár alkatnak mondanám, de Elvis Presley katonai szolgálata idején számára is nyílt lehetőség. Nem tudni, milyen karriert futott volna be, ha tovább él. Előadóként Cliff Richardhoz hasonlítható. Szerzőként híres előadók, zenekarok (Beatles, Rolling Stones, Bob Dylan, Bruce Springsteen) karrierjére hatott. "Alapműveket" írt, aligha véletlenül vásárolta meg életműve tulajdonjogát rajongója, Paul McCartney. A rocktörténet 100 legnagyobb művésze között megérdemli a 13. helyet.
Nemes Nagy Pétert, a blues szakíróját Buddy Holly zenéje már a hatvanas években "kapta el", amikor évekkel a művész halála után, a Beatles és a Rolling Stones zenéjével eljutott a magyar fülekhez. Amikor ő a Szabad Európa Rádióban Cliff Richard, a Shadows, a Kinks, az Animals zenéjét hallgatta, Buddy Holly számait már nem játszották.
Egy nálam idősebb fiú Szörényi Leventét "kis Buddy Holly"-nak nevezte, aki számomra akkor még "ufónak" tűnt. Próbáltam hinni benne, hiszen szerzeményeit a Beatles (Words Of Love), a Rolling Stones (Not Fade Away), a Peter and Gordon (True Love Ways) előadásában hallottam. Előbb olvastam róla rocklexikonban, mint ahogy hallottam volna. Az első számai hozzám eljutottak, ám azok nagyzenekari kísérettel játszott, szirupos felvételek voltak. Évekkel halála után ismertem meg azokat a dalokat, amelyekért a világ tisztelte. Jimi Hendrix-nél is rövidebb pályája ellenére munkássága elevenen él - zárta az emlékezések sorát a rock-szakíró.
