Az állati élet legkorábbi ismert formájára, egy 635 millió évvel ezelőtti szivacs anyagcseréjének nyomaira bukkantak amerikai tudósok Ománban. Gordon Love, a Kaliforniai Egyetem geokémikusa és munkatársai a koleszterin egy olyan alakját találták meg kőzetben, amely kizárólag a szivacsok szervezetében termelődik.
Az amerikai kutatók felfedezése másrészt azért érdekes, mivel általa kiderül: az állati organizmusok korai őse túlélte a cryogeniumnak nevezett földtörténeti időszakot, amely 790 millió évvel ezelőtt kezdődött és 630 millió évvel ezelőtt ért véget. Az úgynevezett "Hógolyó Föld" elmélete szerint ez alatt a periódus alatt két masszív jégkorszakot élt át bolygónk. A tudósok között nincs egyetértés atekintetben, hogy a jégpáncél meddig jutott el.
Egyes vélemények szerint a második, úgynevezett szuperjégkorszak alatt a gleccserek akár az Egyenlítőt is beboríthatták. A "Hógolyó Földet" később a légkörben felhalmozódó, vulkáni eredetű széndioxid üvegházhatása volt képes megolvasztani. A tudósok szerint a fejlett állatok robbanásszerű megjelenése is ehhez a meleghullámhoz kapcsolódhat.
Az ománi lelet azonban arra enged következtetni, hogy a többsejtű szervezetek már a szuperjégkorszak alatt is léteztek. Valószínűleg még akkor is, ha a gleccserek a trópusi vidékeket is beborították, lehettek ugyanis "meleg zsebek". Ezek feltehetően vulkanikus tevékenységnek vagy hidrotermális folyamatoknak köszönhetően jöttek létre és biztosították az élet feltételeit e szervezetek számára.
"Számos olyan bizonyítékra leltünk, amelyek szerint a szivacsok voltak az első többsejtű organizmusok" - közölte Roger Summons, a Massachusetts Institute of Technology geobiológusa, a most megjelent tanulmány egyik társszerzője.
Magyarázata szerint ez az állati életformák mintegy 200 millió évvel korábban jelentek meg bolygónkon, mint a növények. Az első egysejtű baktériumok és más egyszerű létformák 2,5 milliárd évvel ezelőtt tűntek fel.
A szabad szemmel is látható első állati fosszíliára egy 580 millió éves kőzetben bukkantak, ám mint Roger Summons rámutat, fontos a molekuláris szintű bizonyítékok felkutatása is ahhoz, hogy jobban meg lehessen érteni a földi evolúció menetét.
