Legát Tibor mert nagyot álmodni, és megjelentette a fővárosi közlekedés történetének eddigi legátfogóbb történetét. Íme, így kell következetesen végigvinni egy könyvtervezési koncepciót.

A Közlekedik a főváros példaértékű munka, minden BKV-fetisiszta bibliája lehet, és mivel olyan témát jár körbe, melyhez a fanatikusoknak és az egyszerű bérletesnek is van hozzáfűznivalója, biztos, hogy lesznek olyanok, akik majd úgymond ezt-azt jobban tudnak, annak ellenére, hogy szaklektor is átnézte a kéziratot.

Bár az ember egyedül álmodik nagyokat, a nagy álmokhoz kellenek nagy segítők, Legát esetében ez maga a BKV teljes információs és képállománya volt, de persze mivel a főváros és a BKV szimbiózisban él, a szerzőnek le kellett nyelnie azt a békát, hogy Demszky Gábor és Hagyó Miklós is írt a könyvhöz előszót. A szép könyvnek tehát ára volt, de ezen lépjünk is túl, mert a végeredmény legalább olyan örömteli, mintha dolgozói örökbérletet nyertünk volna az összes BKV járatra. 

Szóval, itt van egy szemet gyönyörködtető album, színre bontva, azaz minden fejezet (villamos-sárga, HÉV-zöld, kék-busz, vörös-troli, metró-kék) más színben (a busz- és metrófejezeteket kivéve) tündököl. Az album tele archív képanyaggal, tárgyfotókkal, karikatúrákkal, egy-egy közlekedési eszköz jellegadó részletének képi megjelenítésével. Ha egy busznak szép a logója, a hűtőmaszkja, szépek a lámpái, biztos, hogy 1/1 színes képen láthatjuk. 

És még nem beszéltünk a tartalomról. Legát nem viccelte el a könyvet, a szóvicces címek és képalák nem nyomták agyon a szöveget, a Közlekedik a főváros nem egy afféle ürügy volt, hogy a szerző könyvbe foglalja az összes jópofa dumáját az elmúlt húsz évből. Az album korrekt szakmunka. Nem veszíti szem elől, hogy ő itt krónikása a BKV eseménytörténetének, megírja a trolik, a villamosok és a metrók nagy kalandjait. Legát könyve tankönyvnek sem utolsó. Szuvenír a BKV dolgozóinak, mindenkinek, akinek volt már kombinált bérlete.