A klímaváltozás áldozatává válhat az évszázadok óta Libanon jelképének számító cédrus. A "Cedrus Libani", amelynek fája évszázadokon át keménységéről és ellenállóképességéről volt híres, az erősen veszélyeztetett fajok között szerepel a természeti értékek megőrzésére létrehozott nemzetközi szervezet, a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján.
"Eleget beszéltünk arról, hogy meg kell védelmezni a cédrust. Most itt az idő, hogy cselekedjünk" - mondta Nizar Hani, a Bejrúttól délkeletre fekvő Súf-hegységben működő as-Súf cédrusrezervátum tudományos koordinátora. - "Ha az általános felmelegedés folytatódik, a cédrusok veszélybe kerülhetnek" - tette hozzá.
Az ország legnagyobb rezervátumát, amely Libanon összes - 2000 hektáros területű - cédruserdeinek 25 százalékát képviseli, 1996-ban hozták létre. Egyes tűlevelű örökzöldek között 2000 éves példányok is vannak.
A hegyekben lehullott hó olvadása a cédrusok kihalásához vezethet Vael Hmajdan, a Független Aktivisták Ligája (IndyAct) nevű környezetvédő civil szervezet igazgatója szerint.
A cédrus, amelynek magassága az ötven métert is elérheti, szereti a havat, a tengerszint feletti 1200 és 1800 méter közötti magasságban honos. Az általános felmelegedés miatt ennél magasabbra szorulhat.
"Ha több egymást követő napon nincs meg az eső, a hó és a zúzmara keveréke, a magvak nem tudnak szétszóródni. A hidegre pedig a magvak csírázásához van szükség" - tette hozzá Fadi Aszmar, a földközi-tengeri erdők szakértője, aki szerint a cédrusnak a nyári ködre is szüksége van, márpedig idén nagyon rossz volt az esős évszak.
Az aszály miatt elszaporodott a Cephalcia tannourinensis nevű rovar, amely alapos károkat okozott az észak-libanoni Tannourine nevű falu cédruserdeiben. A kártevő a magasabb hőmérsékleten a szokásos egy alkalom helyett háromszor szaporodik évente.
Hmaidan szerint Libanont a sivatagosodás veszélye fenyegeti. Szerinte az arab országok nem tesznek eleget, hogy fellépjenek az általános felmelegedés ellen.
Aszmar viszont úgy véli, túl ritkák ezek az jelenségek arra, hogy megkongassák a vészharangot a libanoni cédrus felett, a fák még alkalmazkodhatnak az új körülményekhez.
A cédrus, a nemzeti identitás jelképe a hagyomány szerint föníciai hajók, templomok és házak építésére szolgált. Napjainkban is több libanoni párt jelvényén szerepel. Súf lakói elmondták, hogy a polgárháború idején (1975-1990) Valid Dzsumblatt drúz vezető árkokat ásatott és elaknásította a cédruserő környékét, hogy megvédelmezze a fákat.
"A cédrusok kultúránk és örökségünk szerves részét jelentik. Új erdők telepítésével, víztározók építésével és a nagyközönség figyelmének felkeltésével harcolunk a megóvásáért" - mondta Nizar Hani.
